A párom azt mondja szeret, de én még sem érzem. Ez normális?

Teljesen normális.

Két oka is lehet.

1. mást gondoltok "szeretet, szerelem" alatt. A lányok nagy része a filmes, romantikus élményt gondolja szerelemnek, a férfiak sokkal racionálisabbak. Az, hogy nem hűséges hozzád, és veled szeretne élni, áldozatot hoz érted, a férfiak számára sokkal inkább kifejezi a szeretetet.

2. Chapman-nek van egy nagyszerű könyve, amit ajánlok elolvasásra, az ún. szeretetnyelvekről.

Hogy mindenkinek más a szeretetnyelvbe, amiből érzi, megérti, hogy szeretve van.

Egyeseknek ez a minőségi idő, másoknak az elismerő szavak, ismét másoknak a szívességek, a tettek, stb.

Ez sokszor áll a konfliktusok hátterében:

Nő: A férjem elhanyagol. Régebben szeretett, elvitt vacsorázni. Nem érzem, hogy szeret... Nem tölt velem időt.

Férj: napi 12 órát dolgozok érte. A lelkemet kiteszem érte, majd beleszakadok. Mi a fene baja van velem?

Nő: Ha szeretnél, időt töltenél velem.

Férfi: Ha szeretnél, értékelnéd a munkámat. Egy szóval nem mondtad soha, hogy becsülöd, hogy érted dolgozom.

Stb. Vedd meg inkább a könyvet:)

sokszor én sem érzem, de a fenti hozzászólónak igaza van, más a szeretetnyelvünk. meg amúgy sem kell egy férfitől filmes-romantikus gesztusokat várni. a filmekbe is csak azért teszik bele, h kielégítsék a női nézők vágyait, és nézd meg/vedd meg a filmet. a valóságban sosem fog csöpögni egy férfi.

barátomtól ritkán érzem, de mellette dolgozik, ráadásul elég szar időbeosztásban: vagy hajnalos, és akkor délután hulla, vagy késő délutános/estés, és akkor késő este hulla. nincs ereje még ezen felül szerenádot adni, és totál megértem.

"Az, hogy nem hűséges hozzád, és veled szeretne élni, áldozatot hoz érted,"

Az áldozat, hogy megcsal? Akkor értem inkább ne hozzon egy pasi se áldozatot, köszi:D