Miért csak ő létezik?

Furcsa lehet a kérdés, amivel hozzátok fordulok, de úgy érzem, muszáj tanácsot kérnem ezzel kapcsolatban. Hosszú ideje ismerem a párom, jó barátok voltunk, mielőtt elkezdődött volna a párkapcsolatunk. Még nem telt el egy év azóta, hogy összejöttünk, és minden csodálatosan működik köztünk. Az egyetlen gond csakis velem van: ha éppen nem beszélek vele, folyton csak őrá gondolok, és szomorú vagyok, amiért nincs velem. Mindent megtesz értem, nagyon szeret, odaadó, figyelmes, tényleg az az ember, akiért összetehetem a kezem. Egyedül az szokott kibillenteni, ha találkozom barátokkal, vagy éppen beszélgetek valakivel, de valahogy pont akkor nem ér rá senki, amikor a leginkább szükségem volna rá... (Murphy) Nem is a kapcsolatunkban van a probléma, csak őrá vetítem ki valószínűleg, mert ő a legfontosabb, viszont félek, hogyha ezt az érzést nem tudom megszüntetni, akkor a kapcsolatunkra is kihathat. Nem akarom azt éreztetni vele, hogy "még több kell", miközben a kapcsolatunk csodálatosan működik, és a legkomolyabb dolgoktól kezdve a legkisebb apróságokig igyekszik éreztetni velem minden pillanatban, hogy szeret. Félek, hogy elveszíthetem őt emiatt. Kérlek, segítsetek.