Lehet barátság fiú és lány között, ha már megnősült a fiú, vagy azt nem illik?

Mi még ugyan nem vagyunk házasok, de én a "feleség" helyében vagyok. A barátom idősebb nálam (én 17, ő 20), és járt régebben egy évfolyamtársával, akibe nagyon sokan szerelmesek, mert nagyon szép, és emellé egyébként kedves is (olyanok, mint a gyerekek, akik láttak egy szép babát/kisautót). Mivel a baráti körük egy, ezért nagyon de nagyon sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy ők ketten nagyon jól elbeszélgetnek, én pedig feszengek, nem érzem jól magam, amiatt is, hogy ők akarva-akaratlanul ennyi év alatt, amíg évfolyamtársak voltak, többet megéltek együtt, mint mi. Én ilyenkor néha fúriává változom, mert szerintem ennek nincs helye az életünkben, ezért ez általában vitatéma nálunk, akaratomon kívül.

Nekem van egy nagyon távoli fiúbarátom, akivel szeretnék találkozni (a kapcsolatunk kezdete óta, azaz másfél éve nem láttam), de nem lehet. Miért? Mert én biztos szerelmes voltam belé, és ehhez hasonlók. (egyébként abszolút nem.)

Bocsi, hogy ilyen hosszan fejtegettem az én problémámat, de nem lehet, hogy a feleség (kicsit nagyobb tételben, mivel gondolom idősebbek... :)) valami olyasmit érez, hogy kiszorul? Mondjuk nekem az a véleményem, hogy úgy, hogy semmi közötök nem volt egymáshoz, nyugodtan lehetnétek továbbra is barátok...(mint ahogy én sem akarok semmit a fiúbarátomtól.) Engem azért zavar, ha a barátom a "barátnőivel" találkozik, mert egytől egyig érdekbarátok, vagy járt velük, vagy szerelmesek voltak belé a lányok. De szerintem pont, hogy attól kellene lenyugodnia lassan, hogy már a felesége, nem fogja elhagyni érted, ha eddig nem tette meg. Sajnos sosem fogja szerintem elfogadni a feleség ezt, de talán idővel enyhül...