Mindjart egy honapja hogy maganyosnak erzem magam es ongyilkossagra gondolok... Meg akarok halni de megis felek az ongyilkossagtol. Mit tegyek?

Feltűnési-viszketegségben szenvedi hülye tinip icsa vagy csak.

Egy normális öngyilkos nem kürtöli a nagyvilágba, hogy "jaaaj, figyeljetek most leszek öngyilkos, jaaj, nézzétek".

Hát szánalmas vagy tényleg.

Ülj le a sarokba, bőgd ki magad, depizz be, hogy miért nem leXtél emo, aztán könyörgöm nődd ki, mert nagyon unalmas ez a tömeghisztéria.

00:00-ás ha nem szólaltál volna meg, bölcsebb maradtál volna. Nem értem erre a gyakorikérdésekre csak elmebetegek járnak? Előbb is oltós válaszok...az oldal helyébe ilyeneket én kitiltanák, szegényen nem hogy segítenétek ,hanem még jobban elkenitek a száját. Ti soha sem voltatok mélyponton? Ott nagyon rossz lenni ,és már a végre gondol az ember, pedig nem szabad, de szerintem sok tini életében volt már ilyen pillanat.

Aki meg ilyeneket írogat mint ez a 00:00-ás azoknak kívánom hogy legyen ilyen helyzet, és 1 picit éljék át a szenvedését...

Az, hogy mit érzünk problémának, és mekkora problémának érezzük, tőlünk függ, és nem az számít, hogy a másik szerint ez semmiség, hanem hogy abban a pillanatban igenis probléma.

Tegyük fel, kisgyereknek nem sikerül homokvárat építeni. Probléma? NEKI igen. Az iskolás kap egy egyest, kiakad tőle. Probléma? NEKI igen. Otthagy valakit a szerelme. Probléma? NEKI igen. És sorolhatnám.

Ha valaki öngyilkosságon gondolkodik, az már csak emós lehet? Érdekes, évszázadokkal ezelőtt is voltak, akik gondoltak rá, akkor ők is emósok voltak?

Belekürtöli a nagyvilágba? Vagy inkább kiírja magából, jelzéseket küld, hátha valaki felfigyel rá.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 10:23

Mint az utánad következő írta, neked nem kellett volna megszólalnod.

Engem kicsit sem az izgat, hogy milyen gigantikus problémái vannak, hanem ahogy próbálja őket szétkürtölni.

Tanulja meg magát rendesen kifejezni és ne így akarjon feltűnést kelteni, mert undorító.

Bár sajnos tény, hogy hatásos. De azt nem tudom, hogy ki vágyna ilyen "hírnévre"...

És nem attól lesz normális egy tini, hogy 1 hónap pubertáskori hangulatingadozás miatt az öngyilkosságon töri a kis éretlen buksiját.

Én is voltam ilyen korban magányos, de nem feküdtem egyből a sínek alá, hanem inkább kerestem a társaságot, ismerkedtem, új hobbikat kerestem.

Érzed a rettentő nagy szakadékot a kettő között?

Hja, b.meg, a háború után a német és magyar nők, akiket ruszki katonák megerőszakoltak és teherbe estek, ők azon gondolkoztak, h megöljék e magukat vagy nem (többségük megtette), NADE ŐK ÁRTATLANOK VOLTAK....

És ezzel szemben te? Fele ennyi problémád sincs, ráadásul mi történt? Bele vagy esve egy nős pasiba. A saját rossz természeteden kívül semmi nem kényszerítene a szenvedésre. Nem akarlak oltani, mint előttem néhányan tették, de gondolkodhatnál kicsit érettebben is.....

Ha az én lányom lennél, és öngyilkossággal fenyegetőznél, kinyírnálak :D

A válasz megírásának időpontja: 06-25 16:47

Ha kicsit sem izgat,akkor minek írtál ide?Először iskolába kellene járnod, aztán osztani itt az észt. Köszönjük!