Mit tudok kezdeni ezzel a kapcsolattal?

Két és fél éve vagyunk együtt a barátommal.4 éve ismerjük egymást,a kapcsolatunk sokáig csak baráti volt de aztán ő belémszeretett.Hónapokig csak kavargattunk mert én nem voltam szerelmes,de végül összejöttünk.Kezdetben nem nagyon voltak problémák mivel engem nem érdekelt annyira a dolog,csak szerettem,mint embert és jó volt,hogy valaki szeret. Fél évvel ezelőtt viszont rájöttem,hogy én is szeretem.Azóta sokkal rosszabb. Nagyon sokat problémázom apró dolgokon,nem azért,hogy idegesítsem,hanem,mert tényleg kétséget okoztak nekem. Sokkal féltékenyebb vagyok,nehezen viselem még azt is,ha megemlíti,hogy valaki jól néz ki szerinte.Olyanok is bizonytalanságot okoznak bennem,ha kevésbé aranyosan válaszol valamire,ha nem úgy reagál valamire,ahogy szerinte kéne.Ilyenkor mindig úgy érzem,hogy nem szeret már és ezt neki is sokszor megemlítem. Régen mindig betartotta az ígéreteit,az utóbbi időben viszont sokszor volt olyan,hogy megszegte őket. Hiába volt szó kisebb dologról,volt,hogy rettentően kiakadtam.Mindig problémáztam valamin és odáig jutottunk hogy ő már nem volt kíváncsi rájuk,lefárasztotta az,hogy foglalkoznia kell velük,pedig nekem tényleges problémát jelentettek.Amikor együtt vagyunk,az idő nagy részében szexelünk.Ő nem szokott beszélgetést kezdeményezni,az a típus,aki csak akkor beszél,ha mondandója van.Emiatt viszont úgy érzem,hogy nem érdeklem. Többször is volt olyan,hogy a 'titokban' flörtölt lányokkal.Nem csalt meg,de nekem ezek is rosszul estek.

Én nagyon sok mindent megteszek érte,mindig lekoptatom a fiúkat,ha közelednek,nem flörtölök senkivel.Igyekszem neki örömet okozni,meglepni apróságokkal,amikor együtt vagyunk,sokat szeretgetem.Nem csak azért,hogy neki jó legyen,mert nekem is jó.Tőle viszont nem igazán kapom vissza ezeket a dolgokat.Próbáltam már visszafogni magam,hűvösebb lenni,de nem ment. Egyszerűen nem tudom,mit kezdhetnék a bizonytalanságommal.Nem tudom,hogy csak bennem van-e a hiba vagy ő sem a megfelelő módon áll hozzám. Vannak párok,akikről süt,hogy imádják egymást,tökéletes összhangban vannak,folyton egymással akarnak lenni és én is ilyen kapcsolatot szeretnék. Ő viszont több időt tölt a haverjaival,mint velem és többször is éreztette velem hogy idegesítőek számára a dolgaim. Ugyanakkor azt mondja hogy szeret és hogy nem akar mással lenni. Érdemes még küzdeni a kapcsolatért? Mit tudnék kezdeni a bizonytalanságommal?