Hogy tudnám a pasimnak bebizonyítani, h nem szégyen ha az ember sír?

bocsi, de szerintem nem természetes, ha egy férfi sír... kövezzetek meg, lehet, hogy túl régimódi vagyok, de szerintem a párod jól gondolkodik, ha szégyelli. kiábrándító, ha valaki Juan Miguel a Marichuyból... vagy mittudomén...

persze megvan ennek is a helye (pl. amikor közeli hozzátartozó meghal, vagy gyereke születik, vagy valami szélsőséges esetben... ), de nagyon ritka. szóval ilyen "nagyon szeretlek" dolgoktól, meg összeveszésektől sírni... nő létemre se.

Sírni egy férfi sem szeret,ahhoz nagyon gyenge lábakon kell állnia a lelki erejének! Én büszke és makacs vagyok,mint Apám,de -a fene enné meg- néha nekem is elő akar jönni a sírhatnékom,ha gond van. Ennek a gondnak lelki háttere kell legyen... Töredelmesen bevallom: Néhányszor már én is sírtam,de ahhoz is nagyon személyes és magán vagy családi ok kellett! Olvastasd el vele ezt a pár mondatot. Ahogyan én is teszem,Ő is -szerintem- azt teszi,hogy keresi a megoldást és választ az épp adott helyzetre!

Ffi./38