Aki volt hasonló helyzetben segítene?

Segítségeteket kérem, olyanokét elsősorban, akik hasonló cipőben jártak, és hogy nekik nektek hogyan sikerült ezen túllépni. Nos,ez az egész a lányokkal, van kapcsolatban, sőt... Nem érzem, túl jónak magam, egy lányhoz, nem is tudom hogy írjam le, pedig annyiszor mondták, hogy nem többek, vagy jobbak nálam, ezt még is nehezen tudom elengedni. hhhhhh szóval, látom sokszor hogy nem is egy lány, ha a környezetében vagyok, egyértelmű jeleket küld, hogy bejövök neki (testjelzés) aki ismer egyébként humorosnak, jókedvűnek, pozitív embernek tart:) Én magam, már pár embernek segítettem párkapcsolati, stb problémáikat, félelmeiket szertefoszlatni, önbizalmukat növelni... Épp csak a magam bajáról feletkeztem meg. Mint tiis én is különleges ember vagyok, a tehetségem, több sporthoz is meg van, el is kezdek aktívan sportolni(elég késő) x) külsőmre mindíg is adtam, ami meg is látszik, Ne megy lány meg akart volna már ismerni engem közelebbről is érzem, csak én.... Ez amúgy visszavezethető valami gyermekkori "traumára"? ismerek embereket, akik hasonló korban ugyan így voltak ezzel, de sikerült megváltoztatniuk mindezt. Én személy szerint büszke vagyok magamra, különleges embernek tartom magam, de ez... munkahelyen is sokszor megkérdezik? Van csajod?- na... xD Kicsit ott is stresszes vagyok, figyelmetlen stb pont ez miatt. Mindíg azt mondják ideje becserkészned egy lányt, megváltozna minden... hát az biztos:) Érzem, hogy van bennem valami, de nem tudom felszínre hozni, talán túl gátlásos vagyok... egyik munkatársam, 26 éves (még szűz) én idén fogom vizsgázni, tehát még tanuló vagyok... de így kicsit durva lesz a munkavégzés lévén, hogy villanyszerelő lesz (legalábbis remélem:) a szakmám ott meg ugye emberéletek múlnak,. Hogyan adhatnám teljesen önmagamat?! Furcsa ezeket a sorokat írni, eddig én segítettem másokon, most meg... azt hittem, nincs semmi gondom, aggodalmam... van, csak elrejtettem még saját magam elől is...