Bocsi, hogy én is erről rinyálok, de kíváncsi vagyok a véleményetekre. A barátom se szülinapra, se névnapra, se valentinnapra (de az mind1) se nőnapra nem ad semmit. Karácsonyra kaptam egy karkötőt, amit az anyjával vetetett meg. :S Ez miért lehet?

Mi is kb. 1,5 éve vagyunk együtt, és kb. 1 éve együtt is élünk. Mindketten dolgozunk.

De ő sem vesz nekem semmit. Nem nagy dolgot akarnék, csak egy szál virágot esetleg...de nem mondom neki, mert az milyen már.

Ha valaki kérdezi tőle, hogy miért nem vett nekem ajándékot, azt feleli, hogy ott a lakás, a kocsi, meg a gyűrű.

Én nem mondom neki, bár a múltkor céloztam rá, hogy ott van a dohányzóasztal közepén szegény váza üresen, soha nincs benne virág, mert nincs aki hozzon.

Ez van, a pasik nem szeretik az ilyen ünnepeket.

Én még egy pasit se ismertem, aki fejből meg tudott volna jegyezni bármit. A saját apámtól elkezdve, soha senkinek nem jut eszébe magától, hogy születésnap névnap nőnap akármi... :D Én ezt nem különösebben éltem meg drámának. A pasik ilyenek, dátumot megjegyezni képtelenek.

Barátommal több, mint egy éve járunk. Általában ünnep előtt szólok neki két héttel, hogy lesz. Persze így is elfelejti, de legalább a fejében lesz, hogy valami lesz, amire nem emlékszik.

Tavaly a születésnapi ajándékomat tőle magamnak rendeltem meg netről, én mentem el érte, én fizettem, és később odaadta a pénzt. :D De én fejhallgatónak ennyire még nem örültem, annyira jó minőségű volt. :D Kár, hogy ellopták...

És így belegondolva az összes ajándékomra tőle én mutattam rá, hogy hát az úgy tetszene. Ő nem ért hozzá, nem tudja minek örülnék, nem is akar ezzel foglalkozni, de annak örül, ha örülök valaminek, úgyhogy inkább megkérdezi mit szeretnék?

Szóval ez nálam így megy, viták, meg minden nélkül... és nem azért mert pénzsóher ribi vagyok, akinek annyira fontos az ajándék, olcsó egyszerű kis cuccok voltak, amiket kaptam, inkább olyan jelképes ajándékok.

De ha ez téged ennyire zavar, akkor keress mást.

Bocs hogy ezt mondom de elég gyökér egy barátod lehet.

Nem becsül téged semmire és nem értékeli azt hogy vagy neki.

Szerintem ezt meg kellene beszélnetek már ha van még értelme ...

Kicsit sajnállak hogy ilyen emberrel hozott össze a sors.

Már ne is haragudj, de másfél éve vagytok együtt, és nem szoktatok BESZÉLGETNI?

Itt nem arról van szó, hogy céloznod kéne arra, hogy mit szeretnél, mert annak úgyis rossz szájíze van, mintha ki lenne erőszakolva, ezt nagyon is megértem. De miért nem lehet egyszerűen rákérdezni, számára mit jelent maga az ajándékozás?

Én csak születés és névnap szoktam ajándékot adni, változó mit, de soha nem ékszert vagy más drága holmit amit csak elkényeztetett tinilányok éreznek "megérdemeltnek". Szeretem a páromat, bunkó sem vagyok, egész egyszerűen nem adnék semmit pusztán azért, mert elvárás, pláne akkor nem, ha társadalmi elvárás.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a te párodnál ez nem bunkóság jele-e, de ahogy az ilyet nem lehet hova ismételni - ezt piszkosul nem tőlünk, vadidegenektől fogod megtudni, hanem tőle.

Amúgy pedig, másfél év alatt neki is volt név- és születésnapja, te adtál neki ajándékot?

Ha igen, miközben ő neked nem, mégis miért?

Szerintem az egészet nem az ajándék tényére kéne kihegyezned, hanem arra, hogy a névnapodat sem tudja.