Miért akarom megcsalni? Miért érzek így? Mit tegyek hogy elmúljon?

3,5 éve vagyok együtt párommal, igazi társszerelem a miénk (tudjátok ez a pszichológiai definíció h társszerelem meg szenvedélyszerelem) Jól együtt tudunk működni, közösek a céljaink, kiegészítjük egymást, harmonikusan élünk a hétköznapokban. Nemrég vettünk közösen lakást is.

Már a kapcsolat kezdetén sem volt meg az nagy lángolás, szenvedély, inkább barátság, bizalom, szeretet. Azért jöttem vele össze, mert láttam rajta hogy igazán szeret engem, lehet rá számítani minden élethelyzetben és a társam lehet.

Közösen végezzük az összes házimunkát, majdnem mindig ő főz vacsit, segít ha nem tudok valamit megcsinálni a számítógépen, ha elromlik a telefonomon a wifi, kérés nélkül odaadja az övét és ő meg használja addig a béna régi nem-okostelefont amíg az enyém szervízben van....

neki mindig szép vagyok, ölelget, mondja h szeret, leselkedik utánam amikor zuhanyzok, mintha nem látott volna már milliószor az évek alatt. :)

Egyszóval nagyon szerencsés vagyok.

Mégis egyfolytában azt érzem h meg akarom csalni.... :(( Nekem csak szenvedélyszerelmeim voltak előtte és nagyon hiányzik a lángolás, izzás, a megőrülés, a szenvedély... Nem akarom felrúgni az életünket és nem akarom elhagyni őt, vele akarok megöregedni (és ő is velem) csak egy rövid, szenvedélyes viszony hiányzik...

Mint írtam, a mi kapcsolatunkban sosem voltak ilyen erős érzelmek, a miénk tényleg a barátságon & összhangon alapszik... És ez nekem kevés... Lehet az is közrejátszik h párom nem túl attraktív... Persze én szeretem őt, de tényleg nem egy Adonisz... Túlsúlyos és nem is akar fogyózni... az ágyban jó vele, de nem érzek vonzódást a teste iránt...

Már több mint egy éve érzem h meg akarom csalni.... És próbáltam nem foglalkozni vele, de hiába nyomom el ezt magamban, akkor is bennem van és vágyom egy viszonyra.... Vagy ha nem is viszonyra, akkor egy vad szexre valakivel... Tudjátok, amikor megőrültök a másikért és szétszeditek darabokra... Amikor annyira kívánod a másikat hogy nem bírod ki és egymásnak estek valahol... Szétkarmolod a hátát, stb.. utána meg végigdumáljátok az éjszakát... Állandóan erre gondolok :((((

De nem akarom megbántani a jelenlegi párom, mert ő tényleg egy jó ember és megszakadna a szívem ha miattam lenne szomorú és iszonyatosan szégyellném magam...

Nem akarok szemét lenni vele és mással se akarok szemét lenni, aki esetleg azt hinné h köztünk lehet vmi, miközben én végig tudom h csak játszadozni kellett....

Mit csináljak? :(( Adjatok tanácsot kérlek! Miért érzek így? Mit csináljak hogy elmúljon??? :(((

Annyira rossz embernek érzem magam emiatt :(((((

24/L