Mit gondoltok az interkulturális párkapcsolatokról? (magyar - ázsiai viszonylatban (elsősorban japán / hongkongi / taiwani / thai)

az én párom afrikai, és sokan elítélnek miatta, de szerencsére nem a közvetlen környezetem... a barátaim, családom, közelebbi ismerőseim elfogadják, sőt, szeretik, hiszen volt alkalmuk megismerni őt, viszont akik nem ismernek minket, azoknak sok az előítéletük... mikor együtt utazunk buszon, vonaton, stb. kézenfogva/összebújva, sok sok rosszalló, undorodó pillantást elkapok idegenektől, valamint az ehhez hasonló fórumokon is megkaptam már sokszor a "fajom árulója vagyok", "korcsaim fognak születni", "sok szeretettel kívánják, hogy legyek aidses" ," divatból vagyok csak vele", "azért kell mert nagy a farka" beszólásokat.

Néha elkeserít az emberek ilyen méretű tudatlansága, felszínessége és rosszindulata. Nem értik meg, hogy egy ember személyisége, viselkedése, intelligenciája, tanultsága nem "fajtól" függ. Mindenhol van aljanép és főnyeremény pasi is. Életemben egyszer kaptam el nemibajt, azt is egy magyar pasitól aki már jó ideje a saját párom volt (csak éppen megcsalt). A jelenlegi páromban 100%-ig megbízok, sokszor bizonyított már, soha senki nem volt még ilyen figyelmes, odaadó és őszinte mint ő, és sokkal jobban fél a betegségektől, mint én, nagyon vigyáz magára, már majdhogynem hipochondriás, minden kis aprósággal az orvoshoz rohangál meg tesztelteti magát stb. És a farka teljesen átlagos méretű.

Ami a kulturális különbségeket illeti, azok jópár területen kiütköztek már, adódtak belőle apróbb félreértések, de mindig megbeszéljük és közös nevezőre jutunk nagy veszekedések nélkül. Nagyon türelmes, megértő és rugalmas, sokkal jobban, mint én.

22/L

4-es vagyok... hm, jó kérdés, mert olyan apróságok, hogy nem igazán maradt meg, de megpróbálok összeszedni párat... voltak apró félreértések a nyelv miatt, de az más... ami előtérben van sokszor az az, hogy nem érti, hogy miért akarok mindig mindent tudni róla, mikor hova megy, kikkel van, mit csinál, stb. hogy miért kérdezek annyit. mindig mondja, hogy náluk a barátnők/feleségek nem kérdezősködnek, elég ha annyit mondanak, hogy elmennek és kész...de ebből sem volt vita, összeütközés, csak furcsállotta és megjegyezte párszor

akkor van egy-két dolog, ami náluk kimondottan férfiatlannak számít, amit sosem tennének (pl sosem sírnak más előtt vagy sosem főzne egy férfi a nőnek), de pl. férfias az, ha egy férfi iszik...na ebből volt nézeteltérés mert én nem szeretem, ha iszik (nem részeges, nem szokott bántani vagy ilyesmi, de nem szeretem ha sörszagú vagy ha már meglátszik rajta, hogy ivott)

nem akar engedni abból, hogyha gyerekeink lesznek, azoknak afrikai nevük legyen (itt én engedtem végül, bár tudom, korai volt a vita)

míg én úgy gondolom, hogy egy illető hovatartozását az határozza meg, hogy hol nőtt fel és minek érzi magát, addig szerinte egy gyerek olyan nemzetiségű, amilyen az apja és punktum (akkor is, ha mondjuk japánban született és nőtt fel és semmit nem tud az apja kultúrájáról vagy hazájáról)...ezen is vitáztunk

legalább egy fiúgyereknek kell lenni a háznál, hogy azok megvédhessék a lányokat, ha valami történik az apával... magyarul ha szülnék 4 lányt, ő még akkor is erőltetné, hogy szüljek addig, míg nem pottyan ki hímnemű baba... na ezen is vitáztunk és fogunk is még, mert én max 3 gyereket akarok és nem érdekel a nemük, ahogy sikerül

rühelli a melegeket (azt mondja, náluk meg is ölik, ha valaki nyíltan felvállalja) és ha egyszer lenne egy gyerekünk, aki bevallaná, hogy meleg, kitagadná, és nem tartaná többet a gyerekének...ezen is vitatkoztunk, mert szerintem ha valaki vér a véremből és a gyermekem, nem számít mit tesz, akkor is az marad és az a dolgom hogy szeressem és segítsem...ebben sem jutottunk közös nevezőre, de remélhetőleg tárgytalan a téma és nem lesz jelentősége a jövőben

a családja szent és sérthetetlen, ha csak egy rossz szót szólok róluk (pl hogy valaki valamit rosszul csinált, hiába történt tényleg úgy), az már hatalmas sértés neki is meg a családjának is... akkor is kiakad ha a saját családtagjaimról mondok valami rosszat, akkor is, ha az igaz

ezek jutottak így hirtelen eszembe...de nagy hangos veszekedés sosem volt semmiből, maximum hosszas szócsata vagy vita, de méreg és indulat nélkül