Na ilyenkor ti mégis mit tennétek?

Van egy barátom, több, mint 1 éve. Jól megvagyunk, a kapcsolatunk szerintem rendben van, minden téren. Egy problémám van csak, hogy barátom exe még mindig szereti a barátomat, és igyekszik nonstop 24-ben fúrni minket, mintha én nem is lennék itt, csak valami szálka lennék a szemében, amit ki kell iktatni a képből. Először azt hittem, hogy csak paranoiás vagyok, hogy rémeket látok minden apróságban - annak ellenére, hogy mindig mondták, hogy jó emberismerő szoktam lenni - de 1-2 hónapja kiderült, hogy nem, igazából teljesen helytálló volt minden megállapításom.

Sosem voltam féltékeny típus, de ez azért nem hagy nyugodni, akárhogy is. Mondtam barátomnak, hogy ez nem állapot, hogy nem képes felfogni, hogy mivan, értesse meg vele, hogy takarodjon a búsba, vagy csináljon amit akar, csak lépjen már tovább, és szakadjon le rólunk.

Barátom viszont azt mondta, hogy mivel pillanatnyilag a munkája miatt a csaj tulajdonképpen a főnökének számít (vagy vmi olyasmi, függ tőle, nem fejtem ki), nem akarja b.unkó paraszt módon elküldeni a halálba, mert eléggé zizis, és fél, hogy tönkreteszi a munkájában, vagy elintézi, hogy ne csinálhassa tovább. Mondta, hogy ő engem szeret, nem csal meg, tudja, hogy ilyen de most mégis mit kezdjen vele? Igyekszik max annyit beszélni vele, amennyit a munkája miatt kell, és kész.

Ez elviekben biztos jó, de a csaj állandóan keresi, telefon, net, minden, mindenféle idióta ürüggyel, és ott duruzsol. Tényleg, ordít, hogy próbál eltüntetni.

Az a sz.ar az egészben, hogy ezt barátom is tudja, én is tudom, mindenki tudja, de ha szóvá teszem - teljesen korrekt, normális, nem emelt, érvekre alapozó - hangon, akkor csak leint, hogy féltékenykedem és hisztizek, pedig ő most mégis mit csináljon, ha tőle függ a munkája?

Nekem ez nem megy tovább, én nem akarok "versenyezni" egy exel, nincs kedvem küzdeni a pasimért, úgy, hogy minden bánatomat és rossz érzésemet el kell nyomnom, azért, hogy ne én legyek a hisztis p.icsa (tényleg nem vagyok!) és ne álljanak közénk, közben minden éjszaka erről szóló rémálmaim vannak, vagy gyomorgörcsök, hogy már megint mit fog kitalálni, és hogy fog rajta csüngeni...

Mit tennétek a helyemben? Mert nekem csak az lebeg a szemem előtt, hogy agyonverem, de ez persze nem járható út...

20L (25F)