Miért tartok ennyire a következményektől? (többi lent)

Van egy barátnőm(16L), ő nekem az első(én 17L).

Valamelyest tapasztaltabb nálam, hiszen nem először volt már barátja...de ha csak ez lenne a legkissebb problémám ezzel..

Annyira mondja hogy szeret, meg nem kell más neki stb., hogy félek attól hogy egyszer megun engem és elhagy.

Hogy is mondjam, az összes barátját így hagyta el, hogy megunta egy idő után, vagy mert túl bunkó volt vele, és csak szexelni akart!

Mesélte hogy a legutóbbi barátját szerette egy ideig, aztán megunta...de hogy miért szerette akkor, hiába kérdeztem nem adott normális választ!

Egyszerűen nem tudom hogy mivel lehetnék nála más! nem tudom hogy mivel lehetnék egyéni az ő szemében hogy ne unjon meg!

Hülyeség ezt mondani fiúk-lányok, de én Őt csak felszínesen szeretem! tehát az összes haverom abba a hibába esett bele hogy belezúgott az első barátnőjükbe, majd mikor szakítani kellett, meg kisírták a lelküket is.

Azt mondják az a "tapasztalat"...de ha tudom hogy ez a vége neki akkor én köszönöm, de nem kérek belőle :S

Most mit csináljak ezzel a lánnyal?:S