Mikor keressem? Lehet még esélyem?

"Mikor szakított velem én napokig könyörögtem"

Soha ne tegyél ilyet! Ne alázkodj meg, mert saját magadat teszed nevetségessé, ráadásul ez sosem segít a helyzeten, sőt, csak szánalmassá válsz a másik szemében. Ha valakinek könyörögni kell, hogy veled maradjon, akkor boldogan járnál vele tovább? Nem éreznéd úgy, hogy szánalomból van veled? Akkor pedig mi értelme lenne tovább együtt lenni? Idővel úgyis menne tovább.

Természetes, hogy szenvedsz és fáj az elvesztése, de gondolj bele abba is, hogy ha már hét hónap után kihűlt a kapcsolatotok és azt írod, hogy egy idő után olyanok voltatok, mint a testvérek, akkor nem ő az, akire neked szükséged van!

Próbáld magad lefoglalni valamivel, én pl. mindjárt megyek és felpattanok a szobabiciklire, hogy eltereljem a figyelmem (nem szakításról).

Sok sikert kívánok neked és hogy mihamarabb kigyógyulj a fiúból! Meglátod, nagyon sok szerelem vár még rád az életben, csak engedd, hogy bekopogjon ;-)

30/N

Megint én vagyok. Megértem, hogy hirtelen a fájdalom és a csalódás miatt olyan eszközhöz folyamodtál, amit talán már megbántál. De tanulj a hibádból és ne kövesd el még egyszer. Tehát az én válaszom az, hogy hagyd, aki menni akar, azt el kell engedni, mert az érzéseket nem lehet senkire ráerőszakolni.

30/N

Ó kedvesem, ha valaki tovább akar lépni, akkor újdonságra vágyik, tehát új nőt szeretne magának. Akármennyit is változnál, már nem kellesz neki. Tudom, hogy ez így nagyon durva, de sajnos így van.

És különben is, miért akarsz valaki más lenni? Csak azért, hogy valakinek megfelelj, aki eldobott magától? Ne tedd!

Lépj túl rajta és rájössz majd, hogy vannak más férfiak is a világon!

Hidd el, ha majd lesz egy új kapcsolatod, akkor majd visszagondolva rájössz, hogy milyen butaságokon gyötörted magad, miután dobtak. Legyen önbecsülésed!

"Ne vesztegesd az idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse!"