Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túl dramatizálom? Kinek van igaza?
Kicsivel több mint egy éve vagyunk együtt a párommal.
Az utóbbi időben gyakran veszekedünk azon hogy: szerintem többet kellene találkoznunk. Szerinte meg jól van így, neki ennyi elég ,mások sokkal rosszabb helyzetben vannak(legutóbbit nem vitatom)és továbbá túldramatizálom az egészet.
Körülbelül fél éve dolgozunk mind ketten azóta jobban megbecsüljük egymást. De ha én nem használnám ki a helyzetem havonta talán ha 1X találkoznák. Ö nagyon ritkán tesz azért hogy tudjunk találkozni hétvégente 1,5 napot együtt vagyunk többet én nem tudok megoldani. De mikor neki lehetősége van, sokszor inkább eltitkolja hogy szabad és nem jön el. Ősszéköltözésről hallani sem akar. részben értem részben komoly terveket prezentál velem és sokszor összezavar teljesen:S ha nekem akad valami kis extra lehetőség hogy elmenjek, az a válasza hogy pénzkidobás meg felesleges.
Élőben találkozva teljesen jól elvagyunk ,még 1 vita se(max azon mit sűssűnk). még úgy is ha dolgozni kell mennie ,de ha pl:msn-en beszelünk nagyon hamar vitába fordul még 1 ártalmatlan kérdés is ,kiforgatja a szavaim sokszor annyira vehemensen ragaszkodik az igazához hogy kb. a földig aláz semmivel nem törődve.(igaz hogy én is érvekkel támasztom alá az igazam de ekkor még agresszívabb) Én próbálom betudni a munkahelyével járó stressznek. De nagyon aggaszt hogy lassan 3hónapja folyton előjön valami durva vita nagyjából egy teljesen értelmetlen dolgon, amit 1 minimális erőfeszítéssel el lehetne hárítani.
De ilyenkor azt kapom hogy megfojtom a szeretetemmel.(Amit heti 1,5 nap ba kell sűrítenem hogy, legyen értelme és ne hidegüljünk el) Nem ér rá semmire miattam nem tud találkozni a barátaival,effélék. ,nem tudom miért nem érti meg hogy nekem ennyi és 1 kicsit több márpedig kell. nem tudom hogy nem meri/vagy nem akar semmit tenni. Jogos a felháborodása?
A te szemszögedből jogos, és az övéből is jogos. Két különböző embertípushoz tartozhattok. Míg te ragaszkodó vagy, addig ő szabad. Ilyen szempontból azt mondom, hogy nem illetek össze.
Ha nem tudtok valahogy dűlőre jutni, akkor úgy is tudod, hogy mi lesz a vége.
Nézd, ha 1 év után így viselkedik veled, már nem is fog megváltozni.
Nem akar találkozni, akár havi 1 alkalom is elég lenne neki
- nem szerelmes, sőt a szexet sem kívánja annyira veled (ha más miatt nem, hát ezért akarna találkozni...).
- durva viták MSN-en (szánalmas gyerekes dolog ott veszekedni)
- megaláz a viták közben - nem is tisztel, nem vesz emberszámba
- nem érti meg az észérveidet - hülyének néz
- az összeköltözésről hallani se akar (gondolom se most se később) - tényleg marhára nem szeret, és jobb neki nélküled (1 év nem elég az összeköltözéshez, de igazi szerelmes kapcsolatban biztos említés szintre kerül, de legalábbis nem ódzkodik betegesen egyik fél sem)
- azt mondja megfojtod a szeretetével - nincs szüksége a szerelmedre, a gondoskodásodra, és RÁD sem.
Mondhatnám, hogy "ülj le vele és beszéljétek meg" és hasonlók, de igazság szerint ha a helyedben lennék, holnap elhagynám. Egy nőt senki fia nem alázhat így meg és ostoba vagy, hogy hagyod magad (lassan 3 hónapja!).
Kezdj új, szabad életet nélküle.
Szeretettel: 22 éves lány.
A dolog ott dől meg hogy Ö a lány.
Nem akartam férfi nő-i szemléletváltást belekeverni de látszik szűkséges. párszor előjött a kérdés de se ö nem akar szakítani se én. Azt mondja hogy ilyet mint én úgyse talál és ezt én is elmondhatom(meg hát szeretem is). De a legkevésbé se jó ez így. 22/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!