Szakítás után. Mi a fenét kezdjek magammal?

Teljesen együtt vagyok veled, ez az érzés tényleg majdnem kibírhatatlan.

Fiú létemre hetekig nem bírtam napirendre térni, bár az emléke csak hónapok után nem bántott, neked mos t a mai holnapi stb napokat kell túlélned.

Jó módszer nincs. Van a séta, csak úgy, céltalanul, és sokáig. Minden létező barátodat találd meg, még azokat is akik csak ismerősök, és keresd az emberek társaságát. Nem a legjobb tanácsadó, de igyál bátran, no ne OFF-ig, de azért ne szerénykedj. ÉS NE HÍVD, NE KERESD, HAGYD A CSUDÁBA!!

Én kerestem, könyörögtem, és még hülyét is csináltam magamból, de semmi. Nem éri meg, mára 5 hónap után azt mondom h. de jól tettem h. végül hagytam elmenni. Van más, nem is kellett sokat várni rá. Egyszerűen csak ku*rva nehéz kilépni a megszokásból, és bizony ez nem egy két kib*szott nappal jár, amit tény és való jó lenne eltörölni, de nem lehet.

Tarts ki ha csevegni akarsz hát írj :)

Naná h. egyedül érzed magad, de tényleg el fog múlni :)

Ma már lövésem nincs mit szerettem anno a csajban, ha egyszer így át tudott b..ni akkor annyira nem lehetett velem őszinte se. :)

Leves oszt annyit róla... Egy X-el több

Hidd van még olyan,aki majd meg fog téged becsülni,és igazán szeretni!

Most kicsit koncentrálj magadra,a céljaidra és a barátaidra/barátnőidre:)

Semmi estre se hagyd,hogy a fájdalom megbénítson téged!

Kezdj el újra ismerkedni,öltözködj szépen,mosolyogj

sokat,és járj nyitott szemmel.

Ne mondogasd magadnak,hogy még korai,mert minnél előbb

új kapcsolatba kezdesz,annál gyorsabban múlik majd el,és már csak egy emlék lesz,ami megmarad,de legalább a fájdalom halványodni fog.