Lesz-e még ebből szerelem?

El is kezdeném történetem a szerelemről. Egy szép nyári napon, egy addig számomra "ismeretlen" lány akivel egy suliba jártam, tudatta velem, hogy már régóta szerelmes belém! Nem utasítottam el, pár hónap alatt megismkedtem vele, és beleszerettem! Fél éven át boldogabbak voltunk mint egész ediggi életünkben, mindketten megtaláltuk életünk! Míg egy nap váratlanul a semmiből bejelentette hogy szülei parancsára szakít velem! Elfogadtam a szakitást, elvégre mást nem tehettem, de felfogni azóta sem tudom! Napokig irogattam neki, hátha tisztább lesz a kép, de hiába. Majd lassan eltávolodtam tőle, kerülöm, nem irok neki, mondhatni nem veszek tudomást létezéséről, hátha igy könnyebb lesz neki is, meg nekem is! Most jön be képbe egy apróság. Az hogy nagyon szeretem és nem tudom kizárni fejemből, minden nap rá gondolok, mintha már része lenne a szívemnek! Már csak azon töröm fejem, hogy hogyan szerezhetném vissza? Elmúlik-e valaha ez az erős érzés, akár benne vagy bennem?