Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hölgyek, akiknek párja külföldön dolgozik! Baj, hogy ilyen kérdések kavarognak bennem? Annyira össze vagyok zavarodva.
Szóval, nagy vonalakban a lényeg: a párom is, és én is szerény családból származunk, nemhogy nullán, gyakorlatilag mínuszban vagyunk a tandíjak, képzések, egyéb dolgok miatt, emellett van egy 3 milliós kölcsöne lakásbővítés címen (szülők házát bővítették az előző barátnővel), ezt törleszti.
Szeretné rendezni a sorait, és én is azon vagyok, hogy aztán közös életet kezdhessünk, össze szeretnénk házasodni.
Az én családomban középvezetői beosztásban dolgozik egy rokon külföldön, egy ideje felhozta, ha szeretné, szerezhetne neki munkát. Akkor a párom azért őrlődött, mert a pénz jól jönne, viszont engem nincs szíve itthon hagyni. Megbeszéltük, átbeszéltük többször, ha úgy alakul, közös érdekünk is, hát menjen.
Ma szólt a telefon, hogy a héten lenne egy meghallgatás, néhány héten belül indulhatna dolgozni.
Most meg... A szívem szakad meg a tudattól, mi lesz, ha csak 2 hetente láthatjuk egymást, mikor így is alig bírunk ki 4-5 napot egymás nélkül, ha a munka úgy alakul.
Imádjuk egymást, a környezetünk leeső állal néz, mennyire feltétel nélkül tudjuk egymást szeretni, mégis... Fáj a szívem, tudom, hogy önző vagyok, de iszonyú a tudat, hogy több száz kilométerre lesz majd tőlem. Közben meg örülök, hogy végre egyenesbe jöhet, mert régóta erre vágyik.
Időnként végigfut az agyamon az is, mi van, ha azt hiszi én akarom ebbe belelökni, mert követelőző, és türelmetlen vagyok... Pedig ez egyáltalán nincs így.
Normális ez?
Szia!
Az érzéseid normálisak.Szerelmes vagy és ilyenkor így érzel.
Mi húszas éveink elején vagyunk. Párom november elején ment ki külföldre dolgozni,azóta nem találkoztunk. Telefonon és chaten is mindig beszélünk,nem mondom hogy könnyű,de valahogy ki kell bírni. Mi is kb. a nullán voltunk,szóval sok veszíteni valónk nem volt. Egyenlőre nem a legjobb,döcögősen mennek a dolgok,de még mindig jobb,mint itthon volt.
Én azt mondom,csak akkor engedd ki,ha biztos vagy magadban/magatokban. Nem akarlak hitegetni,de sok munka lesz ebben a kapcsolatban,mert a távkapcsolat fenn tartása igencsak kemény meló. Viszont nem utolsó szempont,hogy ez az (talán egyetlen) esélyetek a jobb jövőre! Mi is csak ezért vágtunk bele. Majdnem 1000 km-re van tőlem,de csak azért bírjuk,mert tudjuk jól,hogy másképp nem fogunk boldogulni.
" A szívem szakad meg a tudattól, mi lesz, ha csak 2 hetente láthatjuk egymást, "
Már ne haragudj,de 2 hét nem a világ vége..Én 9 havonta láttam a páromat amikor külföldre ment melózni..Ráadásul amikor kiment(5 éve) akkor se mobil,se internet,se skype nem volt mint összekötő kapocs.Csak a borítékos levelek,és egy utcai telefonfülke volt amit hetente egyszer hívott fel..
2 hét az semmi.Akik otthon élnek távkapcsolatban is vannak így..
Komolyan ilyenkor azon gondolkodom,hogy mit csinálnátok ha katonaság lenne..Ott 1 vagy másfél év távollét is van...
A barátnőm férje évekig külföldön dolgozott. A Dolomitokban. Novemberben felmentek, áprilisban le. Közben vagy kétszer volt itthon(mikor telefonált a csaj, h szombaton peteérésem lesz :) akkor hazarepült - nem is hiába :)
Aztán hazajött, itt helyezkedett el. De hajnalban ment dolgozni, késő éjjel ért haza. A szabadnapján aludt, és alig keresett valamit. Erre kiment Bécsbe, 3 nap ott, 3 nap itthon - azóta sokkal többet vannak együtt, mint mikor itthon dolgozott. Négyszer annyit keres, hatszor annyi családi pótlékotkapnak , mint itthon kapna, 13. és 14. havi fizetést, és még adókedvezményt. És megbecsülik.
A másik fiatal pár: kimentek ketten 3 évre egy tó mellé egy szállodába, Svájcba, nyelv és szakképesítés nélkül, ilyen szobaasszony stb. De szorgalmasan dolgoztak.
Utána hazajöttek, tudtak venni a lánynak eg ykozmetikusi helyet, s lakáshoz az induló részt.
Az lenne a legjobb, ha ki tudnál menni vele. Vagy utána.
Miattad dobjon el egy biztos jól fizető munkát mikor nyakig áll az adósdágban csak mert te nem birsz ki 2 hetet nélküle. Önző hiszti és ha a párod bele megy hamar szétmentek mert téged fog hibáztatni az anyagi problémákért.
Környezet azért néz leeső állal mert nem gondolkoztok épeszűen.
Nem-nem, nem hisztizek, egy szóval nem mondtam neki semmi ilyesmit, sőt, egyáltalán senkinek sem. Valóban csekélynek tűnhet az a két hét, aláírom, sosem voltam ilyen helyzetben, de nem érzem magam rossznak, vagy önző hisztis dögnek, mert tartok az ismeretlentől.
Tisztában vagyok vele mennyi pozitívat jelenthet ez neki, és eszem ágában nincs megakadályozni, csupán tartok az újtól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!