Egytemista vs dolgozó pasi?

Hát az utóbbi az elég szimpatikus olyan szempontból, hogy nem kell attól félni, hogy esetleg egy drágább jegy nem jön ki a büdzséből. Félreértés elekerülése végett: én a magamát fizetem, csak a másik fél miatt kell aggódnom, hogy neki mondjuk nem annyi az ösztöndíja, vagy másra kell a pénz.

Hátránya ugye a kevesebb idő, de ezt embere válogatja, lehet hogy aki pörgős életet él, annak kifejezetten tetszik majd a tempód, és elég lesz kevesebb idő is.

Edzeni meg munka mellett is lehet...

Na ugye, mindennek meg van az előnye és a hátránya is.

Szerinted normális az olyan csaj, aki ez alapján és nem az érzelmek alapján választ?

Jaj, de jó dolgozó pasim van ezért mennyit tud majd költeni rám, szemben egy csóró egyetemistával.

A kérdés sztem nem arra vonatkozott, hogy kit választanának, egy egyetemistát vagy egy egy dolgozót, de engem pl megnyugtatna a tudat, hogy van saját keresete.

És még mindig nem azért, hogy az én cuccaimat fizesse.

Első voltam. 20/L

egyetemista lány vagyok

barátom dolgozó ember. jobb így, hogy nyáron eltudunk menni kisebb nyaralásokra ahol a saját részemre tellik nekem az ösztöndíjból és ő is tudja fizetni magának

nem jár állandóan partyba és nem issza minmdig halálra magát

mióta dolgozik megfontoltabb, komolyodott is, nem úgy mint sok sulis haverja...

Az én barátom egyetemista és mellette dolgozik is. Igazából nálam ez nem számít. Annyiban örülök neki, hogy dolgozik, hogy látom megáll a saját lábán. Ő tartja el magát és nem a szülei és ez nekem imponáló. :)

23N

Én egyetemista vagyok és a párom is. Imádok utazgatni, nyaralni, de őszintén szólva nem zavar, ha a páromnak nem telik rá. Ha összegyűjtöm az ösztöndíjamat, nekem azért kijön egy utazás, de ha a páromnak véletlenül nem, vagy csak hiányosan, én szívesen kipótlom a részét, vagy keresünk olyan "úticélt", amit mindketten megengedhetünk magunknak és álmodozunk, hogy majd ha mindketten dolgozunk, milyen helyekre jutunk el kettesben. :)

Szerintem ez így jó és baromságnak tartanám azt mondani, hogy "nem teheted meg, hogy elvigyél a Maldív szigetekre, nincs is jövője a kapcsolatunknak". Számomra ez nem számít. Elvagyunk, szeretjük egymást, kisebb kikapcsolódásokat így is össze tudunk hozni, innentől kezdve engem nem érdekel, hogy a párom is tanul, sőt örülök neki, hogy tanul, mert így kicsit jobb jövőre van kilátásunk, mintha sz*rna az egészbe! Előbb utóbb belőle és belőlem is kereső ember lesz, az én szemem előtt ez a cél lebeg és nem az, hogy most megtehessük azt, hogy ide-oda elmenjünk. Persze nem mondom, hogy nem esne jól, de szűkösebb keretből is ki lehet hozni jó kis programokat, tehát engem abszolút hidegen hagy, hogy a párom dolgozik-e avagy tanul. :) Legyenek céljai, álmai, ez a lényeg! 21/L