Mit szólnátok hozzá, ha a párotok ezt mondaná? Nektek is rosszul esne?

Én valószínűleg szakítanék vele.

Nem megyek bele úgy egy kapcsolatba, ha nem vagyunk kölcsönösen szerelmesek egymásba, ha pedig szerelmes az ember, akkor szerintem nincs nagyobb vágya, minthogy a másikkal élje le az életét...

Mi 3 hétig randizgattunk a barátommal, Ő már 2 hét után szerelmet vallott (előtte nem ismertük egymást, kb szerelem volt első látásra), én 3 hét után éreztem, hogy én is szerelmes vagyok. Onnantól, hogy elcsattant az első csók, együtt vagyunk, és már a legeslegelején közös jövőt terveztünk, beszéltünk közös életről, családról, gyerekről... Az összeköltözést is terveztük, és nyélbe is ütöttük 3,5 év után, épp úgy, ahogy előtte megbeszéltük. Most az esküvő a következő, ami pár év múlva esedékes, de már arról is egyre több szót ejtünk...

És nem csak én kezdtem el a "rózsaszín ködtől elvakulva" közös jövőről álmodozni, mert a párom is rengeteg erre utaló megjegyzést tett.

Mindig is úgy álltunk a kapcsolatunkhoz, hogy együtt éljük le az életünket. Mert őrülten szerelmesek vagyunk.

Szerintem másképp nem érdemes komoly kapcsolatba kezdeni, és ha valaki már az elején úgy áll hozzá, hogy úgyse tart örökké, akkor nem sok értelme van folytatni.

De ez csak egy vélemény, olyasvalakié, aki képtelen szerelem nélkül kapcsolatba belépni és szerelmesen pedig képtelen nem közös jövőt tervezni...

21/L

Nem te vagy neki a nagy ő és ezt érzi, de a finom puncid minden fáradozást megér! :)

27F