Felejtsek vagy küzdjek tovább?

Ne haragudjatok, egy kicsit hosszú lesz; NAGYON megköszönöm, ha elolvassátok és nagyon örülnék néhány hasznos válasznak!!! (kezecskékért cserében) : )

Rövid körítés: egy 18 éves, visszahúzódóbb lány vagyok. Van egy, nálam fél évvel fiatalabb fiú; akivel,-mióta ismerjük egymást (kb. 7 éve-mindig is jóban voltunk egymással. Hasonló az érdeklődési körünk, sokmindent meg tudunk egymással beszélni (problémáinkat is megosztjuk egymással és próbálunk segíteni a másiknak tanácsokkal/olykor tettekkel).

Kb. 4 hónapja ,,nagyon jóba" lettünk. Hetente 1-szer biztos, van hogy 2-szer is találkozunk a közös társaságunkban.

,,Tetőpont" : BELESZERETTEM

Vele annyit beszélgettem erről, hogy fontossá vált számomra és nagyon megkedveltem az utóbbi időben (NEM vallottam szerelmet).

Mióta ezt tudja. ugyanolyan ,,a kapcsolatunk" ... szinte mindig ő kezdeményezi az ölelést, köszönéseknél/elköszönéseknél 2 puszi, ,,összemosolygás" társaságban.

Több ok miatt ,,nem haladunk sem előrre-sem hátra" :

-> az egyik ok talán az lehet, hogy az egyik legjobb barátja ,,halálosan szerelmes" belém (bár én ezt abszolút nem érzékelem) és ,,Ő" úgy tartja, hogy számára a barátai boldogsága sokkal fontosabb a sajátjánál

-> ,,ő" elmondta nekem, hogy ne volt még soha igazán szerelmes (én sem!!!) és egyelőre ,,nincs szüksége" a szerelemre

Nekem ,,nagyon-nagy szükségem van" a szerelmére, a személyére..ugyanakkor félek, hogy a barátságot elrontanám az érzelmeim miatt.

Mit tehetnék?

L/18