Miért mindig olyanba szeretünk bele aki nem érez hasonlóan?

Én 16-szor voltam plátói szerelmes! Ált. valami ki fogással jönnek de tudom jól, hogy a külsőm az ami ebben akadályozza őket! Pedig Jó néhánnyal barátságból lett szerelem ! Ismertek és kedveltek mint barátot de ha szóba jön az hogy nem-e lehetne több is akkor kész ennyi. Szeretnék én is úgy lenni, hogy viszonyozzák de ez nem így megy! És ez az emberek 50%-ra szerintem igaz!

19f :)

Nem tudom hány éves lehetsz, de nem igazán úgy van ahogy gondolod. Én mostanában gondoltam végig, hogyan is jöttek össze a dolgaim egészen kis tini koromtól. Sokszor volt olyan, hogy megpillantottam egy srácot és rögtön azt mondtam, hogy "hmm én őt szeretném megismerni" avagy "hmm, nekem ő kell!"... Az esetek igen nagy százalékában lehet hogy pár héttel, vagy pár évvel később, de ezeket a srácokat mind megismertem és sokkal jártam is több kevesebb szerencsével. Ergo abszolút nem esélytelen, csak határozottnak kell lenni és ahogy előttem írták TENNI KELL azért, hogy megkapd amire vágysz és nem csak várni a sült galambra.

Egyáltalán nem olyan nehéz ez szerintem, mint amilyennek te gondolod... előbb utóbb mindenki ráakad valaki olyanra, aki képes őt a hülyeségeivel, hibáival együtt elfogadni.