A szerelem arról szól, hogy mit tudunk a másiknak adni?

Én inább úgy fogalmaznék, hogy olyan, mint egy ideális barátság amiben van szexuális vonazalom is.

Szerelem esetében az ember nem gondolkozik azon hogy most mennyit aok vagy kapok, egyszerűen csak kell a másik társosága, jól érzed vele magad.

Ha meg van a külső vonzalom,akkor ez a lépés a szerelemhez még:

Igen,és arról is kell szólnia,hogy amit nyújtunk neki és amit ő nyújt nekünk,azzal maximálisan kielégültek legyünk.Szóval fizikailag,lelkileg,szellemileg,emberileg.

A szerelem a feltétel nélküli szeretetről szól, amit egy belső hangnak nevezett "dolog" ismeretet fel veled, szóval nem kialakul a szerelem, hanem van...persze ha igazi szerelemről beszélünk. A feltétel nélküli szeretet lényege az, hogy nem azért szeretjük a másikat, mert az elképzelésinkbe belefér, az elvárásainknak megfelel, vagy a szimpátiánkkal párhuzamos, hanem azért, mert egyszerűen tökéletesnek látjuk minden szempontból, legyen akármilyen hibája is, és nem arról szól mit tudunk adni a másiknak, hanem gondolkodás nélkül adunk bármit úgy, hogy semmit nem várunk el cserébe...s az a belső hang, vagy nevezhetjük inspirációnak is, halkan szól bennünk, hangja világos és biztos, tehát nem győzköd és utasít, hogy "Ő az igazi, Ő az igazi!!!", hanem csak érezteti veled, és a szabadság és boldogság érzetével lát el. :)

ui.: ami kialakul, az kötődés, ragaszkodás, vágyódás, s be kell valljuk magunknak e dolgok birtokláson alapszanak. a valós szerelemben nincsen birtoklás, vagyis alá-felé rendelése a másiknak, hanem szabadság van, egyenlőség.

üdv

26/F

LastOne.Left