A napokban megismerkedtem egy néger férfivel és nem tudom, hogy kezeljem a dolgot. Nagyon tetszik nekem. De mi lesz a körülöttem levőkkel?

en irtam, hogy menekulj, ha nigeriai. Londonbol irok, itt nagyon sok fekaval talalkoztam mar. Termeszetesen voltak normalisak is, de akik nigeriabol valok, egyetlen egy sem! A legnormalisabbnak is hamis utlevele volt, es meggyozte a baratnomet, hogy menjen hozza, ok, oszinte volt, mert nyiltan megmondta, hogy a papir kell neki. Szoval o volta legnormalisabb. A tobbi egy kalap szar, mar elnezest a durva kifejezesert.

Csak azt mondhatom, hogy legy ovatos!

Nekem a feleségem néger és én magyar vagyok. Az igaz barát marad, a többi annyit sem ér mint...

Mindenki elfogadta, legfeljebb egy-két haver, kolléga viccesen kérdezte, hogy a néger nők mások-e az ágyban. Elhajtottam őket a francba, hogy közük nincs hozzá, de azóta is beszélgetünk.

A jó barátok+család gondolkodás nélkül elfogadták a választásom, főleg miután megismerték.

Igazából egy volt osztálytársam volt, akiből jobbikos önkormányzati képviselő lett, régebben együtt horgásztunk, de amióta én "így szégyent hozok a fajtámra" nem köszön nekem. Megtiszteltetésnek érzem.

Egyet tegyél fel magadnak, hogy MINDENT, értsd mindent megtennél-e érte. Ha igen, akkor ne a kollégáid érdekeljenek, ha nem, akkor meg nem is szereted.

(Bár ez inkább férfi dolog, de a minden alatt például azt értem, hogy éjszaka még az egyetemi évek alatt-ott ismerkedtünk meg-éjszaka discoból hazafelé belénk kötött két srác, mondván beszólnak a hülye majomivadéknak. Először nem akartam balhét, próbáltam mondani, hogy mindenki a majmoktól származik Darwin óta tudjuk, aztán nem hagyták abba, pofáztak tovább, mondtam, hogy Kuss legyen, de még mindig nem bírták befogni, hazaárulóztak és olyan dolog esett ki a szájukon, az -akkor még csak-barátnőmre, ami nagyon nem tetszett. Nem tudták, hogy az egyetemen heti háromszor jártam box edzésre. Bár sokat nem kaphattak mert feltápászkodva elfutottak elfutottak. Ha hasonlót el tudsz képzelni magadról, akkor már meg sem kérdezed magadtól a színét, a lányom anyját és azt a nőt látom benne minden reggel, akit akartam magamnak, nem azt, hogy hány árnyalattal vagyok világosabb. Ilyen egyszerű.)