Vége az életemnek?

Ha olyan barátaid voltak, akik tényleg azok voltak, és nem csak haverok, akkor az nem menthetetlen. Hívj össze magadhoz egy csajpartyt, és beszéljétek meg az egészet. Először nyilván haragudni fognak, de kis idővel megoldható minden.

Exed nem érdemli meg, hogy ennyire ki legyél miatta akadva. Menj el bulizni az újonnan visszaszerzett barátnőiddel, jól fogod érezni magad, és még a végén valaki rád is talál.

Fontos, hogy ne otthon ülj, és sajnáld magad, mert az csak felöl. Hívj el magaddal valakit sétálni, beszélgetni (és ne a volt barátodról!), menj futni. Kezdj magaddal valamit, ami hasznosabb ennél. Bármi váraltan történhet akármikor, fel a fejjel! :)

17:41 57% dettó, mintha magamat "hallanám" !:) tényleg keresd fel a régi barátokat és ülj le velük beszélgetni, akinek igazán számítottál megérti mi volt és nem vész el a barátság ! az az igaz barát, aki bajban is barát !!!!

Most egy életre megtanulod, hogy barátokat SOHA, SENKIÉRT nem hanyagolsz, persze csak azokat, akikre mindig mindenben számíthatsz , ez velem is megtörtént, és rendeződött a barátság ! Nézd már eltelt 2 hónap, ideje talpra állni és bebizonyítani saját magadnak, hogy egyedül is létezel, nem csak az exed oldalán ! Keress valami olyan elfoglaltságot, ahol tudsz ismerkedni emberekkel nem feltétlen párszerzés miatt, csak hogy lekösd magad és újra megtaláld magad !

Sok sikert és nem éri meg egy pasi(lány) miatt sem tönkre tenni magad bármennyire hiányzik és szereted !!!

én is hasonló helyzetben vagyok. nem rég szakítottam bnőmmel és hirtelen nagyon egyedül érzem magam. 1 olyan ember van akire azt mondom h barátom, de sajna vele is csak néha fb-n tudok beszélni, más utakat jár, dolgozik, bnője van. ez azért elég rémisztő. ha ő se lenne nagyon egyedül lennék. sok emberrel vagyok jóban pl suliban, de ezek annyra felszínes kapcsolatok, hogy már sokszor nincs is kedvem velük beszélni.

vmit én is biztos rosszul csinálok.

nincs mese, kezdeményezni kell, barátokat kell szerezni, értelmes célok elérésén dolgozni, párt keresni. vhogy így kéne kinéznie a folyamatnak.

én is voltam már nagyon padlón, de a síránkozás nem old meg semmit. a megoldást kell keresni az mindig van. :) fel a fejjel!

Én is átéltem azt, amit te. Nekem is távkapcsolatom volt, a legelső, ami 4évig tartott. 21 voltam, mikor elhagyott egy másik lányért. Nem ettem, és hányingerem volt, gyűlöltem. Teljesen egyedül éreztem magam, a barátnők, akik tán nem is voltak annyira azok, eltünedeztek mellőlem.

Az öcsém és az unokatesóm megsajnált és életemben először elvitt szórakozni egy diszkóba, ahol összehívott egy nagy csapatot a felvidításomra. Lett sok barátom, az egyiken keresztül ismertem meg a párom egy erdei bográcsozáson, akivel mai napig boldogan élünk. Nem bántam meg, hogy így történt, rájöttem addig a napig nem is éltem.

26N

animézz, és go animeklubbokba, vagy akármilyen sport, egy nyamvadt havert nem nehéz összeszedni x)

F18