Szerintetek mennyire müködhet egy távkapcsolat?

Akkor a kivételekhez lenne pár kérdésem:

1) Ti sosem kételkedtetek a párotokban?

2) Tényleg kapcsolatnak hívjátok az akkori körülményeket?

Tudom én, bizonyára az én fejemben van a probléma, csak az a nagyon nem mindegy, hogy együtt voltatok és pl munka miatt úgy alakult, hogy be kellett iktatni "némi" távolságot egy már működő kapcsolatba, vagy a távolság az alaptényező volt és úgy jöttetek össze. Mert ha már működött a dolog előtte, nem távkapcsolatként, akkor tudtátok pontosan, hogy miért vállaljátok a távolsággal járó hiányérzetet...viszont úgy összejönni, hogy a távolság az alaphelyzet és az a bizonyos "tuti megoldjuk valahogy, mert a szerelem számára nincs távolság..." gondolat jött a buksiba, akkor bizony foggalma sincs az embernek, hogy miért/kiért is "áldozza fel magát" a szerelem oltárán...

Nekem is volt olyan kapcsolatom, ahol menet közben beesett ilyen helyzet kb 7-8 hónapra, de akkor tudtam, mit/kit kapok vissza az átmeneti időszak után és hogy ezzel csak közösen, közös célért hajtunk...

elottem valaszolonak:

1. De igen,volt ra pelda, hogy beindult a fantaziam,hogy most akkor tenyleg oda megy,ahova mondta?..meg hasonlok.

Valoban nem konnyu,nem egyszeru.DE nem lehetetlen.

Neten ismerkedtunk meg 800 km-es tavolsagbol, elso tali utan mar szinte 2 hetente talalkoztunk.

8 honapra utan hozzakoltoztem,magam utan hagyva addigi eletemet,munkamat,baratokat.

Boldogak vagyunk,kozos jovot tervezunk.

Nektek szívből gratulálok és őszintén remélem, hogy nagyon sokáig boldogak lesztek együtt!

Csak ugye nem mindegy a kor és az élethelyzet, mivel igen meghatározó, hogy az ember esetleg független és módjában áll meghozni olyan döntést, amit Te meghoztál, vagy még fiatal, szülőkkel él, anyagilag nem tudna önálló lenni, stb...ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni....