Mit tennel ha a parod ugy egyik naprol a masikra elhagyna?

sajnos ez velem is megesett. szakítás után amikor egy kicsit lenyugodtam megbeszéltem vele egy találkozót, hogy megbeszéljük a dolgokat. A találka orán, sokmindenről beszéltünk.. de alig maradt meg valami, szinte csak az a mondat hogy "amikor összejöttem a lánnyal olyanokat mondott nekem, amit te még soha"

Napokig gondolkodtam, elmélkedtem rajta.. hogy mire célozhat és nem jöttem rá. :( de azthiszem már értem..

próbáld meg elfelejteni.. ha szeretted igazn akkor nagyon nehéz lesz, de túl kell lépni rajta. Ha összejössz egy másik sráccal akkor lehet hogy jobb lesz, de azis lehet hogy csak ront a helyzeten.

Velem megtörtént, de még ennyi magyarázatot se adott. Írt egy sms-t, hogy vége. Hívtam, nem vette fel a telefont, semmi...Ignorált. Szerintem ez volt a legmocskosabb dolog, amit velem tehetett, mármint, hogy nem adott magyarázatot.

Feltételezzük, hogy más valaki miatt hagyott el. Fájna, de túlélném. Ezzel a cselekedettel sajnos bebizonyítaná, hogy nem szeretett már. Mivel azt a valakit nem egyik napról a másikra szedi össze, hanem meg is csal vele, véleményem szerint.

L, 18

Először is hisztirohamot kapnék, kiborulnék és egy hétig nem lehetne hozzám szólni.

Aztán fognám magam, és leutaznék 600 km-t csak azért, hogy jól pofon vághassam :DD Már ha be tudnám érni akkor ennyivel... ^o)

Én így hagytam el a volt barátomat. Még soha senkit nem dobtam ki, nem tudtam kezelni a helyzetet.

Utána 2 hétig "zaklatott" sírva, hogy mondjam el miért, szabályosan hisztérikus roham tört rá.

Sajnáltam, de találtam egy olyat aki tényleg hozzám való, másfél éve boldogok vagyunk együtt.

Szerintem egyébként nincs olyan, hogy egyik napról a másikra. Vannak jelek, ami utal rá, hogy valami megváltozott. Én pl. az utolsó 2 hónapban olyan voltam az exemmel, hogy csodálkozom a mai napig azon, hogy nem menekült el magától.

A szerelmet félre kell néha tenni, és reálisan nézni a dolgokat, akkor nem érhet nagy csalódás!!

Én most pont így jártam. Egy hete nem eszek, nem alszok, teljesen ki vagyok borulva... Mindenhol sírok: utcán, óra közben, otthon, bárhol. És még reménykedem. Nehéz, de megpróbálok legalább a barátja maradni, mert nagyon sokat jelent(ett) nekem, és előtte is nagyon jóban voltunk...

Tudom, nehéz eset vagyok... És hülye. ^^'