Tapasztalt hölgyek segítségét várom, félek, hogy esetleg elutasít a párom, az újabban a korkülönbségtől való félelme miatt. Mit tehetnék?

Látom már nem nagyon olvassátok, de kértétek, hogy írjak fejleményeket. Kezdem talán azzal, hogy végül nem vacsora előtt adtam neki oda a gyűrűt a virággal, mert abba a csokorba amit csináltattam nem tudták beletenni. Szóval elvittem oda vacsorázni, ahova legelőször vittem, és tudtam szerezni egy ugyanolyan bort ugyanabból a pincészetből ugyanazzal az évjárattal amit akkor ittunk. Vacsi után elmentünk sétálni a Dunához, és egy hirtelen ötlettől vezérelve elővettem a zsebemből a dobozt és megkérdeztem, hogy hozzám jönne-e feleségül még 40-50 évre. :-) Látnotok kellett volna, az a meglepetést ami kiült az arcára nem volt mindennapi, és picit pityeregve, de igent mondott. Utána meg azt mondta, hogy ne haragudjak amiért mostanában ilyen volt velem, csak ez, hogy kiderült, hogy nem biztos, hogy lehet gyerekünk nagyon elszomorította, de bebizonyítottam neki, hogy nagyon szeretem azzal, hogy nem hagytam ott, pedig néha lett volna miért. (Itt az utóbbi időkben a rosszkedvűségére gondolt) Úgyhogy nagyon boldog ő is és én is. Azt, hogy utána mi történt, a fantáziátokra bízom. :-)

Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam vele otthon maradni ma, neki is és nekem is dolgozni kellett menni.