Nők! Hogyan értékelitek magatokat?

Én pont olyan szeretnék lenni, mint amilyen most vagyok, mert ha másmilyen szernék lenni mint amilyen magam vagyok akkor nem én lennék.

Nem tudom ,hogy más, mit és hogyan csinál másképp a párkapcsolatában ill. ismerkedésnél, de tény, hogy ezen nem gondolkodtam.

Nem szeretem és nem is akarom magam másokhoz mérni. Az én boldogságom, az én életem, az én énem. Csak én definiálhatom magam. A többieknek ehhez semmi köze.

Olyan még nem volt amivel felsültem volna. Tudtommal.

Szeretek én lenni, mert belőlem csak 1 van. Kicsit kelekótya, kicsit bohó, néha álomkóros, néha pörgős, sokszor naiv, és persze metal mániás is. \m/

Szeretem ha valaki becsületes, igaz. Szeretem a lovagias fiúkat is, mert olyankor úgy érzem még nem halt ki a világból az ami a legfontosabb: hogy odafigyeljünk másokra.

Ebben a narcisztikus világban mindenki csak maga akar lenni a világ közepe, közben pedig megfelejtkezünk egymásról, hogy nemcsak mi vagyunk, hanem még 7 milliárdan plusz a többi élőlény. A lovagias fiúk viszont úgy gondolnak másokra, hogy nem várnak érte semmit. Talán azért is van kihalóba ez az eszme. Mert nincs érte csók, pacsi, hátveregetés... stb. Pedig szerintem ez olyan mint átadni a helyünket az idősebbeknek, nem vár érte az ember pénzt ,csokit vagy bármi mást, de jól esik az ember lelkének, hogy tehetek másokért valamit önzetlenül.

Na mindegy. Szóval én szeretek én lenni.

22/L