Maradjunk barátok? Maradhatunk egyáltalán?

Nő és férfi soha nem lehet barátja a másiknak. Annak a bizonyosnak. Mindenki másnak igen, de annak az egynek soha. Sem találkozásuk előtt, sem elválásuk után. Mert őket egy egészen más érzelem köti össze. Amiben esetlen minden baráti közeledés. Ami sokkal, sokkal mélyebb minden más emberi érzésnél, így a barátságnál is. Mélyebb, egyedibb, megismételhetetlen. Ez nagyon hamar kiderül. Két szempár összevillanásából, egy mosolyból, egy rövid beszélgetésből. Hamar eldől. És kettejük között már soha nem lehet baráti érzés.

Csitáry-Hock Tamás

Ha a szakítás nem közös megegyezéssel történt, és az egyik változatlanul szereti még a másikat, soha többet nem lesztek " barátok ".

Én azt mondom, ilyenkor inkább ne lássam többet soha. Ha vonzódtál hozzá, a fizikai vonzalom továbbra is megmarad, és ha változatlanul párodként szeretted, a fene se akar tudni róla, hogy mással fog össezjönni.

Ennél jobban nem lehet mondani:

http://www.youtube.com/watch?v=nTRXRpKVe4M

Mi egy éve mentünk szét barátnőmmel, eleinte nem akartam elveszíteni és úgy gondoltam később ha lenyugszom talán barátok lehetünk, de hiába már kivertem a fejemből azért még mindig bosszant hogy ő egyből talált valakit (igazából már közben is). Jobb a teljes tudatlanság, ha kikerül a látóteredből.

27 ff