Elkerulheto hogy fiatalkori csalodasaink bearnyekoljak kesobbi parkapcsolatunkat?

persze, mégpedig nagyon egyszerűen :) a fiatalkori szerelmeket helyükön kell kezelni, tehát élvezni kell, amíg tart, de nem szabad abban gondolkodni, hogy ez most aztán örök lesz. ha úgy lesz mégis, azt meg kell szépen köszönni az Istennek és egymásnak, de ezt elvárni nem szabad. ugyanis nagyon ritka.

29/n

nem. Etus nemtudom miről beszél....

A fiatalkori csalódások, és az ebből fakadó önbizalomhiány, egy életre megcsonkíthatja a párkapcsolatról, és szerelemről való elképzeléseinket.

Összetör minket lelkileg egy rosszul sikerült, és esetlegesen csak egyoldalú vonzódás, szerelem.

Szerintem pedig elkerülhető.

Ez csak hozzáállás és magabiztosság kérdése. Az előttem szóló hozzáállásával élete végéig lehet dagonyázni az önsajnálatban. De minek?

Én fiatal koromban eléggé csúnya pofonokat kaptam a szerelem terén. Mégsem érzem, hogy belerokkantam volna, önbizalomhiányos lelki sérültként jöttem volna ki a dologból. Sőt. Szerintem még jót is tett a jellemfejlődésemnek. Ami nem öl meg, az csak megerősít.

Az természetes, hogy maradnak belőle emlékek. De nem mindegy, hogy ezeket, hogyan kezeled. Magam részéről azt szoktam mondani, hogy tanulni kell belőle. Átgondolni mit, hogyan és miért úgy csináltam ahogy csináltam. Mit csinálhattam volna másképp, mibe hibáztam, stb.

Egyet viszont már megtanultam, új kapcsolat esetén nem szabad a régi kapcsolatokkal párhuzamokat keresni. Mindig az épp aktuális párra, pár jelöltre kell figyelni. Ha nem így teszel, akkor mindig gondjaid lesznek.

Tanuld meg: Aki a múltban él, az a jelenben soha nem lehet, lesz boldog.