Leszek én még valaha szerelmes?

Többet már nem leszel. Én a helyedben pénzért árulnám a testem, hogy valami hasznom is legyen belőle.

mit gondolsz? van, aki huszonegynehány évesen sem volt még soha szerelmes. aztán jobb esetben igen. nem vagy különleges eset. szerelmet nem feltétlenül talál az ember minden bokorban.

nem vicceltem és flegmáztam. én átlagom egyenlőre 20 év -egy szerelem, és nem gondolom, hogy pár évente szabályszerűen jönni kellene egynek, és ha nincs, akkor mitcsináljak?-szerű kérdéseknek kell következniük. a szerelem attól függ, hogy van e a közeledben olyan ember, aki "megérdemli" azt. ha nincs, akkor azért nem vagy szerelmes. szóval persze hogy lehetsz, csak a megfelelő egyén kell hozzá.

Velem az történt, megismerkedtem egy fiúval akiről azt gondoltam, tökéletesek lehetnénk együtt. A probléma csak az volt, hogy én nem jöttem be neki. Később megismertem egy fiút akinek nagyon bejöttem, és mi tagadás, ő is jó pasi volt. Mégsem tudtam beleszeretni mert még mindig az a másik pasi jött be. Mégis összejöttem ezzel az újabb csávóval. Közben rájöttem, hogy mennyire csodálatos ember és azóta is együtt vagyunk. Nem rögtön, 1-2 hónap kellett hozzá hogy meglássam benne azokat a dolgokat amik igazán értékesek. Most úgy gondolkodok arról a régebbi fiúról hogy talán kár hogy megismertem, mert igy nem tudtam elejétől fogva úgy szeretni a mostani pasim, ahogy azt ő megérdemelte volna.

Figyelj mi a barátnőmmel december végén lesz 1 éve,hogy szakítottunk. Egy év 9 hónapot voltunk együtt. Hasonló kérdések kavarognak/tak bennem is. Neki is mint a te esetedben már van valakije. De egy néhány hete megismertem egy lányt, akivel nagyon jól érzem magam, ez még messze van a szerelemtöl, de remélem jó úton haladunk. Szóval szerintem ez veled is így lesz majd! Fel a fejjel, én dukkolok neked!

Annak van igaza, aki azt írta, hogy igazi szerelmet nem talál az ember minden bokorban, ez nagyon ritka kincs. Én 26 vagyok, én is sokszor voltam már szerelmes úgymond, de 23 évesen találkoztam azzal, akire azt mondják, hogy berobban az életedbe mint egy bomba és mindent felforgat. Ez nem a szokásos tiniszarakodás volt mint régen meg az egyetem elején, mert abból nekem is volt egy pár. Az a vicc, hogy akkor azt hittem azokra a kis szerelmekre, hogy na én így már nem fogok senkit szeretni, aztán erre 23 évesen jött egy akkora szerelem, hogy szó szerint megszédültem mint aki részeg, mikor megláttam az arcát és az alakját és úgy éreztem, mint aki megvilágosodott. Szóval ezzel azt akarom mondani, hogy ilyen butaságot ne is feltételezz, hogy 16-17 évesen kiégtél érzelmileg és már nem találsz senkit, akibe szerelmes leszel. Ezen a téren inkább nekem van okom aggódni, mert az a szerelem, amit én átéltem, na abból tényleg nem sodor sokat az utunkba az élet vagy a sors vagy ki tudja mi...