Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a "veleje" az ismerkedésben a játszadozásnak?
Elébem vetődött egy kérdés, amiben egy férfi --meglehetősen zaklatott hangnemben-- pedzegette, hogy manapság a nők milyen idealisztikus tulajdonságra (magasság, jó humor, izmosság, miegyéb) buknak csak. Mintegy három oldalon keresztül a válaszolók szidták keresztül-kasul az úriembert ott, ahol érték --mondván, ilyen attitűd mellett nyilvánvaló a sikertelensége. A negyedik oldalon akadt viszont valaki, aki vette a fáradtságot arra, hogy összefoglalja: az ismerkedés ezen fázisában is MÁR az egyik legfontosabb dolog az, hogy a férfi a nőt a sajátságos kommunikációjukon keresztül újra és újra "meglepje", és/vagy lenyűgözze. Itt nyilván a játszadozásról van szó, azon van a hangsúly.
Felvetődött bennem, hogy vajon kinek mit jelenthet ez a játszadozás? Mármint: mivel minden személy más, és más, a sikerhez vezető út sem lehet azonos. Ugyanakkor láthatóan tobzódnak az olyan emberek az életben (mint ahogy teszik azt itt a GYK-n is), akik számára nem világos ennek a játéknak a menete, szabályszerűsége (rossz szó, tudom, de épp nem jutott eszembe jobb) --noha láthatóan az értelmi képességük meglenne NEM CSAK a minimum szintekhez, CSUPÁN a minimum ismeret hiányában képtelenek megfogalmazni helyesen a kérdéseiket (mert, teszem azt, a képesség fejlődésnek indulását meggátolta valamilyen környezeti tényező --nyilván el tudunk képzelni ilyet).
Összességében arra szeretnék kilyukadni, hogy ezeknek az interakcióknak, ha a majd' a végletekig butítjuk őket, valószínűleg megvannak a saját, általános érvényű szabályaik, amelyek minden esetben megállják a helyüket (tehát "sikerre" viszik az interakciót), még ha nem is túl elegánsak. A nagy számok törvényének segítségével tehát nagy vonalakban körülhatárolhatóak azok a követelmények/elvárások, valamint azok a módszerek/"eljárások", amelyek az alapját képezik ennek a képességnek. Már pusztán az átlag felderítése is igen nagy meglepetést okozhat --hiszen nem minden nap esik az ilyen beszélgetés.
Ezért arra kérek minden ide vetődőt, hogy amilyen részletességben még elfogadhatónak érzi, próbálja leírni azokat az általa leginkább kedvelt eseteket, amelyekben a játék "sikerrel járt" --függetlenül attól, hogy a későbbi párkapcsolat milyen irányban haladt tovább. Bármely kis részlet, amely passzol a képbe segítséggel lehet, legyen szó akár ambivalens érzésekről, vagy környezeti hatásokról is, akár. Ha tudsz, írj konklúziót. Ha úgy tetszik: egyféle "kötetlen" sztorizásra kérek fel tehát mindenkit. :)
Tekintettel arra, hogy már maga a kérdés jellege is megköveteli, minimum a nemet és kort jelölni legyetek szívesek. ;)
Ó. Ez viszont máris felvet még valamit.
Nyilván ez a gyakorlat állandósultnak mondható a részedről. Tételezzük viszont azt fel, hogy adott egy szimpatikus fél, aki viszont ilyen "titokzatos", mindent a kellő helyen és időben "ellövő" ember. Hogyan ezt személy szerint kezelnéd?
a többség szórakoztatottságra vágyik
meglepő egy fogyasztói társadalomban?
az első válaszolóval értek egyet, de az egy utópisztikus állapotot feltételez, ahol öntudatos emberek alkotják a társadalmat, és lássuk be ez távol áll a valóságtól
mellesleg hülyeségnek tartom hogy az idealista szó kiejtése arra utal hogy az illető nincs tisztában az alapszabályokkal. általánosítás szintjén elmegy, csak egy komolyabb sztorizgatáshoz nem túl jó indítás.
van egy sejtésem, hogy erősen konvencionista emberrel van dolgunk
ettől még hülyeség a feltételezés
az értelmes ember szerintem a manipulációs kapcsolatokokat meghagyja a nőklapja olvasóinak.
ha meg pozitívan akarjuk beállítani, nem mindenki szeret "játszadozni"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!