Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
1 honap után lehet remény még? (bövebben lenn)
Majdnem 3 éve vagyunk együtt a barátommal,minden szép és jo volt, majd 1 éve majdnem szakitottunk (egy másik lány miatt), végül csak együtt maradtunk mert szerettük egymást. Utána megint jött a szép- és jo idöszak, aztán kb. 3/4 éve megint közbejött egy lány (közös volt munkatársunk) akivel közös céget akartak, majd emiatt szinte minden estét együtt töltöttek kávézoban (persze a találkozos napjaink megvoltak rendesen), majd a lány hazaköltözött a nyár folyamán az ország másik végébe munka hiányában. Azota is tartják a kapcsolatot, nemrég volt is itt a lány a maradék cuccaiért.
Mindezek mellett azért rám is szentelt figyelmet.
Viszont együtt nagyon nem jártunk el soha, 1-1 hely volt ahová pl. havonta elmentünk egy estére,vagy idönként sétálni, de nyaralni anyagi okok miatt nem volt mod sosem.
A lényeg, hogy az utobbi idöben már sokszor ugy éreztem mintha csak lennék mellette: mivel programozo a barátom, igy "lételeme" a szg. és állandoan az elött ült, esténként is mikor együtt aludtunk sokáig gépezett, ha hozzám jött is hozta, de olyankor hamarabb kinyomta, majd közös filmnézésén rendszeresen elaludt mellettem,aztán persze rohant haza...
Én meg egyre inkább mellözöttnek éreztem magam, és pl. a napközben "csakugy" szájrapuszik is ritkultak, épphogy összeért az ajkunk...etc.
Aztá mikor ezt mondtam, ö is azt mondta h kölcsönösen érzi ezt az érzést az én részemröl...
Utána volt egy nagy beszélgetésünk, felmerült az is h. mennyire vagyok boldog vele, és h látok-e vmi kiutat, beismertük h sokat hibázott mindkettönk...végül abban állapodtunk meg, hohy 1 honap szünetféle, és utána meglátjuk...
Ez alatt az 1 honap alatt nincs szájrapuszi, becézgetés, együttalvás, de találkozunk többször, és beszélünk neten, ill. ha olyan van hivjuk is egymást.
Ez megy már most 1 hete, és borzasztoan nehéz megállni h ne szoljak neki ugy, mint szoktam, ne fogjuk meg egymás kezét,ne csokoljam meg... persze azt mondja neki is. Megkérdeztem ma is töle (ö is elég kedvetlen volt délutánig), örült-e hogy találkoztunk, mert elég kedvetlen volt, mire persze,ha nem akart volna megmondta volna h hagyjuk ki.
Szerintetek lehet ebböl még valami?? esetenként még jot is tehet ez a kicsit külön élet, kizökkent a mindennapokbol?
Ahelyett, hogy szorosabbra fűznétek a kapcsolatotokat, erőnek erejével távolodtok egymástól.
Mellesleg: ahogy elolvastam a problémáidat... Most a barátod megcsalt téged, vagy csak nem volt minden ok "amásiklánymiatt"
ha a második: nem lehet, hogy enyhén túlreagálod?
Szia!
Szerintem nem véletlenül vagytok együtt 3 éve, de ez elég hosszú idő, főleg ha fiatalok vagytok, úgyhogy természetes, ha egy kicsit fásult lesz a hangulat. Én is pont három éve vagyok együtt párommal, és mi is beiktattunk szünetet az én kérésemre, mert kissé mellőzöttnek éreztem magam. Nálunk abszolút bejött, azóta is tart az "aranykor", szóval szerintem van remény, főleg, hogy a leírásodból az derül ki, hogy éretten tudjátok kezelni a problémát.
Csak bírd ki azt az egy hónapot (baromi nehéz lesz, de megéri :P :S), és utána minden megint szupi lesz, mert vannak olyan férfiak, akik a nőt teljesen a tulajdonuknak tekintik, ezért fel sem fogják, hogy egyszer csak leléphet. És amikor ezt finoman a tudtukra hozod, akkor (ha őszintén szeretnek) összekapják magukat, és észreveszik hogy a sz.gépezésnél van fontosabb teendőjük is...
ma 03:58
Én se értettem miért kell ennyire drasztikusra fogni a dolgokat...de belementem, nézzük meg változik-e valami...
Nem, nem csalt meg, az biztos!
Nekem volt rossz, hogy annyit találkozott vele (a volt munkatársunkkal, aki mellesleg a fönököm is volt mikor náluk dolgoztam), azért éreztem ugy mintha elhanyagolna, hiába találkoztunk..
Az, hogy tulreagálom-e...nos nem hiszem, ma pl. neten ráköszöntem, csak "szio"-zott, és mikor megkérdeztem hogy van, a válasza után megjegyezte, hogy én ezek szerint nem tul jol, ha már rákérdeztem,mire mondtam neki h ugyan tegnap találkoztunk de nagyon hiányzik,csak annyit irt, hogy "erre nem tudok mit mondani" :S
Viszont ha felvetödik hogy találkozzunk, még sosem mondta hogy nincs kedve... aztán sokszor felveti játszunk együtt vmit online etc...
ha a második: nem lehet, hogy enyhén túlreagálod?
Az utobbi idöszakban meg ugye ez az állando gépezés...amitöl folyton ugy éreztem csak vagyok mellette de semmi extra...
Kerubina: kár hogy én nem tudom ennyire pozitivan felfogni :( nekem néha már az az érzésem azért lett ma is az "ezzel nem tudok mit csinálni" mondata hogy még jobban eltávolodjunk és nekem könyebb legyen a végleges szakitás...
Persze itt meg ellenpélda az, hogy mult héten vmeik nap mondta, ha van valami ugyis elmondja,ne törjem a fejem feleslegesen. (mmint ha tényleg be akarná fejezni az 1 honap letelte elött)
Tudod, nálunk mindig alap dolog volt h kedvesen köszöntjük egymást, megkérdezzük hogy van, mit csinál aznap, épp mivel foglalatoskodik..és ha sokáig nagy a csend akkor mi foglalja le ennyire, azt is megszoktuk kérdezni idönként hogy beszélget-e még valakivel... ez mind, mind alapdolgok.
Ma pl. ment a havernövjével sétálni egyet, és nem is kérdeztem rá -mint általában szoktam - hogy mikorra ér vissza, csak annyit kérdeztem h. szol-e ha megjött, amire természetesen irta " persze :) "
Tegnap séta közben felvetette pl. hogy gondoltam-e arra mivel szeretek gyöngyözni, hogy készitsek ékszereket, amit aztán különbözö oldalakra fel lehetne tenni eladásra...mert h tudtával én szeretem csinálni..
Filoztam már azon is, h. az is lehet baj volt, nem foglaltam le magam igazán semmivel mikor együtt voltunk..csak bámultam mit csinál a gépnél,meg néha a tv-t (bár azt sürün kapcsolgatta, uh sok értelme nem volt)
de mondtam neki, h. mostanában megint elkezdtem olvasni egy könyvet, amit már rég be kellett volna fejezni de sosem jutottam el addig...
Aztán szereztem be pár gépre rakhato játékot, amivel sokat játszok - igy legalább látja, ill olvassa h. azért megprobálok vmit csinálni is.
"Nem kell, hogy azt érezze, hogy túllépsz rajta, de sokszor idegesítőbb, ha érzi, mennyire függsz tőle, mennyire rosszul érzed magad amiért így alakult."
Ez a mondatod gondolom arra irányult h. megint szová tettem mennyire hiányzik...igen lehet nem kellene ennyit,de valamilyen szinten mégis jelezni kellene h igenis fontos és hiányzik, rossz nélküle...
Amikor felmerült ez az egész probaidös dolog, mondta is, néha ugy érzi tulságosan is kötödöm hozzá. Amit tudom én is, nem jo,viszont azt is mondta hogy ö nem akar engem megváltoztatni,mert akkor már nem én lennék...
Ö viszont rengeteget változott az utobbi szük 1 évben, és arra is rávilágitott, tulajdonképp én a régi énjét szeretném,de azt ö már nem tudja nekem megadni.
Arra rájöttem, nélküle se jo...
"De azért hihetetlen hogy a nők mit meg nem tesznek azért, hogy megmentsék a kapcsolatukat, és ezt mennyire nem szokták értékelni"
Kik nem értékelik? :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!