Könnyebb normális lányt találni, mint srácot?

Asszem te értettél félre valamit:

“The situation is even more pronounced if one looks at the other paper: Lynn, R., & Irwing, P. (2004). In this paper, which looked at adult IQs, a five point higher IQ was found for males over females and the standard deviations were found to be equal”

Five point higher az akárhogy is nézem öt és nem tíz, ami szintén elhanyagolható különbség. A 10 az már jelenthetne valamit, de annyit egy teszt sem hozott ki. Ellenben számtalan oldalt tudnék linkelni, ahol <5 különbséget hoztak ki átlagban, ergo a legtöbb elemzés azt támasztja alá, hogy nincs nagy különbség.

Az első ábrát egyébként tényleg benéztem – nem vettem észre a korcsoporti korlátozást (a szöveget pedig bevallom, csak átfutottam, mivel annyi hasonlót olvastam már, leginkább azokból indultam ki)

[link]

[link]

[link]

10 pontnyi különbséget nem szoktak mutatni a tesztek. És persze itt az átlagról beszélünk.

Az tény – és azt egy percig sem vitattam, hogy a férfiak között nagyobb a szórás és 130 pont felett már több a férfi, mint a nő. Viszont az alacsony értékek között is több a férfi, mint a nő. (Bár az általad linkelt tanulmány ez utóbbit is vitatja, de a többi tanulmány mégis azt mutatja, és ha bemész egy debilekkel foglalkozó intézménybe, szabad szemmel létható, hogy több a férfi köztük.)

Az, hogy egy 130 feletti férfi nehezebben fog párt találni, mivel 130 felett már kevesebb a nő, mint a férfi azért nem állja meg a helyét, mert abból indulsz ki, hogy a 130 IQ pont feletti férfi feltétlenül ugyanolyan nőt keres. Ez azonban nem igaz, sőt. A pasik jellemzően náluk butább csajokat keresnek, kevés férfi nem szalad világgá egy 130 IQ pont felett teljesítő nőtől, függetlenül attól, hogy a férfi maga hol helyezkedik el.

Az, hogy te mennyire ostoba lányokba botlasz meg egyéni kérdés, és mint olyan teljesen szubjektív. Nem csak arra gondolok, hogy a valós életben az ember nem feltétlenül az átlaggal találkozik, hanem mindig valamiféle egyéni helyzettel, hanem arra is, hogy az ember mindig a saját szubjektumából tekint a külvilágra és ezt nem tudod kiküszöbölni, legfeljebb annyi önmérsékletet tudsz tanúsítani, hogy ezt felismered, és ennek függvényében értékeled saját tapasztalataidat. Ezért mondtam én azt, hogy a véleményem szubjektív, mert nő vagyok és sosem próbáltam nőt keresni. Pont azért nem is állítottam, hogy a véleményem általános igazság lenne. Benned viszont dolgozik a férfiúi hübrisz, és nem látod a saját korlátaidat: azaz azt, hogy amit te megfigyelsz, az nem biztos, hogy a minden eldöntő igazság.

Egyébként az, amit tapasztalatként leírsz, teljesen egybevág az enyémmel: mindenhol önérzetes és ostoba tökfilkókba botlok, akik hangoztatják, hogy egy nő mosson, főzzön, takarítson, de cserébe sem egy nő érzelmi, sem szellemi, sem testi igényei kielégítésére nem igazán képesek.

„ha az átlag nőneműek beszéd, élet és logikakésségről van szó, a saját tapasztalataimból kiindulva szörnyű a helyzet a többségnél”

Tök ugyanezt tapasztalom a pasiknál.

A mondatértelmezés kapcsán továbbra sem sikerült meggyőznöd – a kommunikáció női terep. Ezt te is megerősíted, írván, hogy jobban értelmezik az arckifejezéseket. Szerintem ezt nem lehet elválasztani a verbális kommunikációtól – alapvetően ugyanaz a kettő, csak más az eszköztár. Aki az egyiket jól tudja olvasni értelmezni és használni, az a másikat is jól fogja.

„és hiába termelődik több érzelemhormon, ettől nem fogod fel, hogy valójában xy csak azt hazudja amit hallani akarsz és kihasznál téged, tehát ront az intelligenciád megnyilvánulási lehetőségén”

Kihasználásról szó sem volt, meg arról, hogy ezért nem fognék fel valamit. Csak arról, hogy nagyobb eséllyel szeret bele a nő a másikba. Attól még tudja, hogy a dolog miről szól, és senki nem használ ki senkit – az már teljesen más helyzet. Nagyon átlátszóan ferdítesz a mondanivalómon.  Ráadásul itt is visszaköszön az, hogy a férfiak többsége csak klisékben tud gondolkodni: a nő érzelmes, a férfi kihasználja, holott nem erről szólt a szituáció, amit felvetettem, hanem arról, hogy mindkét fél testi szükségleteinek kielégítésére, önként belemennek egy friends with benefits kapcsolatba, teljesen érzelem mentesen, majd a nő, biológiai okokból idővel nagyobb eséllyel fog érzelmi kötődést érezni. Szó sem volt arról, hogy valaki nem vesz észre valamit az érzelmei miatt, meg arról sem, hogy valaki kihasználna valakit. Asszem ez is mutatja, hogy az mondatértelmezési képességeit neked sem annyira pengék.

Egyébként meg, mint mondtam az érzelmek nem az intelligenciáról szólnak, hanem a hormonokról. És jellemzően nem olyan helyzetekben jönnek elő, ahol kifejezetten az értelem alapján kellene dönteni. Nem azt fogom érzelmi alapon eldönteni, hogy 2x2 az mennyi, hanem azt, hogy elmenjek-e Józsival vacsorázni, vagy sem, hogy szóvá tegyem-e, hogy a párom sokat marad ki mostanság, vagy sem. Ezekben a kérdésekben viszont nem is lehet a logika útján helyes megoldásra jutni, itt szükség van az érzelmekre.

Az, hogy a hormonrendszerünk hogyan működik, és hogy bizonyos helyzetekben épp nyűgösebbek vagyunk megértem, hogy téged zavar, mert nem érted, de hozzátartozik a fajfenntartáshoz, pont nem a nők alacsonyabb rendűségével, hanem az ő különleges képességeikkel, a gyerekszüléssel állnak kapcsolatban – nem fair ezt felróni.

A stresszhelyzetben való bepánikolás meg szerintem nem is igazán a hormonrendszer hibája, hanem egy tanult, illetve pont, hogy nem tanult magatartásminta. A fiú gyerek általában nagyobb szabadságot kap, több kérdésben dönthet maga már egészen kicsi kortól. A lány gyereket kevésbé szoktatják hozzá az önálló döntési helyzetekhez, ezért később is nagyobb eséllyel fog ez neki gondot okozni. De általánosítani itt sem általánosítanék: Én például kifejezetten hideg fejjel, gyorsan és határozottan tudok döntéseket hozni, míg az egyik korábbi, férfi főnököm egy döntésképtelen csődtömeg volt, aki helyett kb. azt is én döntöttem el, hogy mit egyen ebédre…

A főiskolás comment kapcsán nem mondtam, hogy te írtad – ömlesztve commenteltem minden előttem szólót.

Az igényesség kapcsán:

Ok, így már értem, hogy mit értesz alatta, nem a divatos cuccokban / sminkben való megjelenést, hanem szimplán az ápoltságot. De ez viszont ellentmond a korábbi kijelentésednek, miszerint nem igényesebbek a nők, csak többet foglalkoznak magukkal, mert ugyebár az a nő, aki sminkel és követi a divatot, azaz sokat foglalkozik magával az esetek 99,9%-ban egyébként a szükséges ápoltsági szintet is eléri, ergo a te értelmezésedben használt igényességet.

Ok, akkor leszűkítem a „túl sokat”-ot: átlagban napi 2-3 óránál többet – amiben MINDEN benne van, tehát a mosdás, hajmosás, krémek, smink használata, aznapi ruha kiválasztása, általában ruhák vásárlása, nézegetése, kozmetikai kezelések, a kizárólag a külső érdekében űzött sport (tehát nem a gerinctorna meg a versenysport), stb.

Az önigazolásra való utalás e kontextusban nem világos.

"nincsenek összefüggésben azzal, hogy "belsőleg" milyen egy csaj - legfeljebb akkor, ha tényleg a külsejük gyakorlatilag az egyetlen dolog, ami foglalkoztatja őket (sajnos mondjuk sok ilyen van)."

gyakorlatilag ezzel a mondattal igazoltad az állításom és tetted fel a pontot az ire:

a legtöbb lány ilyen,”

Te meg pont az előző mondattal (is) igazoltad, hogy mint férfi, igenis gondot okoz a mondatértelmezés: én azt írtam, hogy sok ilyen van. A sok az nem azt jelenti, hogy a legtöbb – sosem állítottam, hogy szerintem a legtöbb nő ilyen lenne, csak, hogy sok. Igazából a sok az szerintem egyébként egy teljesen semmitmondó kifejezés, hiszen kinek mi a sok. A legtöbb ezzel szemben egyértelmű: 50% + 1 a jelentése. Én azért nem ekkora arányra gondoltam sok alatt, hanem mondjuk 20-25 %-ra max. de inkább alatta. És szerintem már ez is nagyon nagyon „sok”, hiszen egy mentális / érzelmi aberrációról van szó. Szerintem kint a való világban egy csomó olyan lánnyal lehet találkozni, aki nem foglalkozik se túl sokat, se túl keveset magával, a külsejével. Ami viszont nagyon aggasztó, hogy a médiában bemutatott nőszerep tekintetében viszont már valóban a többség esik e kategóriába: ott a nők 70-75%-a ilyen – és ez nagyon aggasztó és ráadásul generálja azt, hogy az társadalom egészére nézve is növekszik ez az arány.