Érzelmi analfabéta vagyok. Valami tipp, hogy gyorsabban túllegyek rajta? 23/F

Akkor mire vársz?

Ha te nem tudod megítélni - akkor a legjobban azzal jársz, ha elfogadod az ő véleményüket.

Nincs válaszom, és kérdésem se, de ha valaki hasonló jellegű problémákkal (alexitímia) küszködik, írjon egyet e-mailt a címemre, hátha együtt többre jutunk.

Nekem a pszichológusom nem adott nevet ennek a jelenségnek, de részletesen diagnosztizálta nálam a "tüneteit".

Minden jót!

üdv.

csak 1 kérdés ha nem érzel akkor hogyan keveredtél bele 1 párkapcsolatba?

Amúgy én is ebben "szenvedek", de én még a hátrányait sem látom sőt mióta tudom azóta az ösztöneimet is képes vagyok semmibe venni.

Lehet hogy ennek vannak különböző szintjei a tied még gyógyítható az enyém már nem?vagy nekem nem elég a fél év?

Nem tudom mindenesetre én úgy látom hogy olyan életem van így érzelmek/emberi kapcsolatok nélkül amire a "normális" emberek vágynak. Nem függök senkitől, teljesen stressz mentesen élek(ez a közömbösség előnye), nem hisztizek hogy nincs 1 szabad percem sem és nem fogok hisztizni 15 év múlva valaki miatt hogy "rád pazaroltam a fiatalságom", nincs csalódás szal csak nyugodt vagyok nincs senki aki keresztül húzná a számításaimat akarva/akaratlanul.

Azért vágjak bele egy párkapcsolatba, mert a társadalmi normák ezt követelik? Nem is értem egyszerűen nem kötelező, én döntök ennyi.

Bár az kezd unalmassá válni hogy minden barátom 2 havonta szerelmi bánattal jön vígasztalódni, akkor abban a lekli állapotban mindegyikük belátja hogy én döntöttem jól, de 1-2 hét után mintha semmi sem történt volna megint új kapcsolatba kezdtek bele..Szerintem az érzelmek vagy hülyévé tesznek vagy mazoistává...

Az alextímia nem arról szól, hogy a betegnek nincsenek érzelmei. ( az a pszichopátia) "Az alexitímiások számára azonban az érzelmek kifejezése, azok megélése, illetve megkülönböztetése is komoly problémát jelent.

Képtelenek belső, lelki életük tartalmát embertársaik felé kommunikálni: akár a fájdalom, akár a boldogság, a mély emberi emóciók tudatos át- vagy megélése ismeretlen számukra." Tehát alextímia esetén léteznek érzelmek, csak a beteg, nem tud róluk beszélni és másképp éli meg őket, mint az egészséges ember.

Nagyon zárkózottak, nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megnyílni, őszintének lenni másokkal.Empatikus készségük fejletlen, konfliktus kezelésük menekülésből, vagy érzelem mentes indulati kitörésekből áll. Közeli barátokkal, családdal, párjával is inkább csak felszínes kommunikációra képes. Nem képesek kötődni senkihez és semmihez.

Ez egy lelki betegség, ami a pszichológia szerint a gyerekkora vagy valami traumatikus eseményre vezethető vissza. A legtöbb beteg nincs is tudatában annak, hogy beteg, így éldegélik az életüket, úgy, hogy állandóan keresnek valamit, amiről nem tudják, hogy mi az. Hosszútávon az öntudat és ezzel együtt az önmegvalósításra való lehetőség sérül. ( Ami az emberi szükségletek egyik alkotóeleme. Persze egy alexitímiás esetén a többi szükséglet is hibádzik, mint a valahova tartozás, szeretet szükséglete, vagy a kognitív szükségletek, de véleményem szerint, még a biztonsági szükségletek se lehetnek teljesek.) Persze most teljesen kihagytam azokat a pontokat, hogy egy alextímiás élete során, mennyi embert bánt meg viselkedésével, ezzel saját magának is ártva.

Én a helyedben mindenképp elfogadnám a pszichológus segítségét, mert tudtommal valóban gyógyítható ez a betegség. Ha "házi praktikákat" keresel én azt tanácsolnám, hogy szállj magadba, próbáld meg magadat jobban megismerni. Beszélgess saját magaddal, mintha két személy lennél. Tegyél fel magadnak olyan kérdéseket, ami szerinted másokat érdekelhet és teljesen őszintén válaszolj rájuk. Akár le is írhatod őket. Legyél kíváncsi saját magad iránt és próbáld meg felkutatni, helyére tenni az érzelmeidet. Próbálj meg átélni olyan dolgokat, amiket eddig még nem és utána kérdezd meg magadtól, hogy milyen érzés volt, miket éltél át. Majd később próbáld meg ezt a fajta érdeklődést mások iránt is kimutatni, még akkor is, ha kezdetben valószínűleg csak megjátszásnak tűnik. Erőltesd meg magad, hogy érzelmekről beszéljél, még ha csak egy emberrel is. (Pszichológusnál is ezt kell majd tenned.) Remélem tudtam segíteni valamit.:)