Mit csináljak? Már komolyan nem bírom. Mit rontok folyton el?

16/L vagyok. Tudom, hogy fiatal, de kérlek olvassátok el.

Nagyon szeretethiányos vagyok. Mármint vágyok a figyelemre, gyakran a középpontba szeretnék lenni, sok embert ismerni(holott tudoma hátrányait, azokra nem vágyom..)

Mindig irigykedve nézek a szép lányokra, stb..

Még nem volt fiúm. Valahogy mintha rám máshogy tekintenének mint a többi lányra.

Nem tartom valami szépségnek magamat, barátnőim se mondták azt, hogy szép vagyok, hanem, hogy aranyos, édes, cuki. Szóval értitek.

Na és volt egy fiú haverom aki megtetszett. NAgyon jóba lettünk, nekem nagyon bejött és ezt elmondtam neki. Azt mondta maradjunk barátok. Egész nyáron csak Ő kellett nekem, nagyon magam alatt voltam, nem volt életkedvem, stb. Elment másik suliba. Aztán most ahogy elkezdődött a tanév megtetszett egy fiú. De nem csak helyesnek tartottam, hanem napokig rá gondoltam, órán se tudtam figyelni, és visszajött az életkedvem csak róla beszéltem és vigyorogtam mint a vadalma...azután kiderül hogy van barátnője...Most itt vagyok szomorúan, már nem tudom mit csináljak. Egyszerűen műr komolyan bele fogok betegedni ebbe, nagyon higányzik egy fiú aki szeretne, stb.

Mit csináljak, hogy ne kelljen ennyire? Rengeteg fiúba beleszeretek aki néz, mert megörülök, hogy van aki szeret a fiúk közül...

Most mit tegyek? Kérlek segítsetek. Lehet, hogy piti ügynek tűnik, de lelkileg nagyon megvisel ez az egész, nem akarok többet szenvedni már nembírom,ennyi bőven elég volt...