Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mindig a szemétládák jönnek be, amikor meg találok egy rendeset, azt túl kezelhetőnek tartom. Hogy változtassak a hozzáállásomon?
A gondom az lenne, hogy világéletemben a rosszfiúk jöttek be és azokba voltam a legjobban belezúgva, akik tapostak rajtam. Ilyenkor mindig imádkoztam egy olyan srácért, akivel tökéletesen idilli a kapcsolatunk, minden szép és jó, nincs veszekedés, nincs sírás, stb. Most megkaptam. Mégsem érzem jól magam... úgy érzem, túl kezelhető a párom, úgy ugrál ahogy én fütyülök, a tenyerén hordoz és egyszerűen szükségem lenne arra, hogy néha igenis legyen domináns, kicsit erőszakos, "apáskodó"... mit tegyek? nem akarom ezt elrontani, mert tényleg nagyon idilli minden, de attól félek, nemhogy beleszeretek majd, de kiábrándulok belőle...pedig nem érdemelné meg mert tényleg egy főnyeremény, egy kincs...
22/L ő 26/F
Nekem egyszer azt mondta egy tapasztalt öreg, hogy a nő az egy állat, és úgy is kell vele bánni mint egy állattal! Én ezt természetesen nem hittem, de te és még pár lány nagyon kezdtek ráigazolni a történetre!
Azt hinnénk hogy értékelitek az önrendelkezést és az egyenlő bánásmódot, közben meg a fenéket!
Ha a csávót megbántod, akkor olyan kemény lesz veled amilyent akarsz, de el is taszítod majd magadtól!
Ha a srác úgy táncol ahogy te fütyülsz, az eléggé hálátlan, és megalázó a kiszolgálóknak!
Ha rájön akkor bebuktad a gyereket az biztos!
A férfiak azt képzelik, hogy értelmes és normálisan működőek vagytok akik megérdemlik az önrendelkezést, és nem élnek vissza vele!
Ha meg a csávó úgy bánik veletek mint egy koszos ronggyal, akkor meg sírna a szátok!
A szemétládák, többnyire nyomulósak, és nektek a dominancia jön be. Ez viszont nem jelenti az uralkodást fölöttetek, bármennyire is akarod ezt! A férfi azt hiszi, hogy már ott hagyhat valahol egyedül, és nem kell féltenie téged, és nélküle is boldogulsz.
Rosszul fogalmaztam, inkább arról van szó, hogy a rendes férfiak nem gondolják azt hogy olyan vagy mint egy kutya akit nem lehet otthagyni, mert elkószál, kimegy az autók elé, vagy elmegy haza másokkal, egyszóval aggódni kell érte!
A döntés jogának teljes átadása jelenthet döntésképtelenséget, a felelősségvállalás képességének hiányát, de szerintem inkább a maximális bizalmat és a szeretetbőli megfelelést, és odaadást jelenti! Magyarul, meg akar neked adni mindent amire vágysz ezért hagy téged kibontakozni, és hagyja hogy minden úgy legyen ahogy te elképzeled. Lehet hogy még nem ismer téged és azért csak szemlélődő, de lehet hogy csak nem akar vádlott lenni, ha az egész borul, te meg hisztizni fogsz.
Ha egy dologban az alap döntés jogát valaki elkéri, mint gondolom te is, akkor van hogy a részletek már nem érdekelnek! Pl menjünk hévízre! -Jó, menjünk! (De innentől kezdve agyalj ki te mindent mert ez a te bulid, amire engem csak meghívtál, mert ém pl kaposvárra akartam volna menni veled horgászni, és sátorozni!)
A papucs hozáállás elsőre tetszik a nőknek, aztán rájönnek hogy ez túl állóvíz és semmi izgalmas nincs benne. Még akkor is így van ez, ha a férfi amúgy csak megértő és elfogadó de ugyanúgy férfias, nem pedig egy kis csendes kisgyerek.
Az én párom is aztmondta hogy nincs semmi lenézése és lekezelése irányomban hogy sokmindent eltűrtem, és hogy hagytam, hogy lábtörlőnek használjon, a kénye-kedve szerint. Azt mondta hogy ez csak az ő belső vivódásai miatt jött ki így, mert amúgy ő már tudja értékelni az odaadást a szeretetet és a bűnbánatot, a bocsánatkéréssel együtt. Közben pedig egy nagy lóf@szt!!!
Most hogy elegem lett ebből, és egyből odaszólok, ha megsértődik, kiabálok vele ha hisztis, és rácsapok a seggére egy jó csípőset, ha karmol, mostmár sokkal jobban kellek neki! Tagadja de én látom és tudom hogy így van! A gyenge személyiségben semmi vonzó, vagy tisztelendő nincs! Még akkor sem ha a gyengeség csak látszat!
Ilyenkor az elnyomott fél amúgyis kellemetlenül érzi magát, és a feszültség csak gyűlik benne! Hányszor tűrtem én is, és nem mertem viszonozni a bántást és a bunkóságot, mert egy pillanat alatt elintézhettem volna őt verbálisan!!! Az biztos hogy úgy megtudtam volna bántani, hogy talán öngyilkos is lesz. De mindig hallgattam, mert megértettem a nehéz gyerekkorát, és féltem hogy elhagy. Ha mai fejjel mennék vissza, elküldeném az anyjába és megmondanám, ha akar tőlem valamit akkor csak normálisan.
Szerintem ahhoz hogy valaki elkezdjen önálló személyiségként működni egy kapcsolatban, ahhoz vagy egy törés kell, vagy egy korábbi kapcsolat immunizáló hatása, ezenkívül fel kell ismernie a tisztelet, az erős egyéniség, és a gyengeség vonzerő nélkülisége közötti üsszefüggéseket.
Bár vannak nők akik durvábban nyomják. Én úgy képzelem, hogy a normális nő ugyanolyan egyéniség mint én, csak más, de az alapbeállítások azonosak. Magyarul nem egy kutya akit vezetni kell. Önálló lény aki tisztelettel hálálja meg azt hogy elismerem az önrendelkezési jogát, és nem lenézéssel!
Ha azt akarnám hogy olyan társam legyen akit folyton irányítani kell, és a dominanciát nem adhatom át neki, mert dominánsnak mindig nekem kell lennem, aki től nem várhatok el önállóságot, akkor vennék egy magyar vizslát, és prostihoz járnék!
Tökre idegesítő amikor a tisztelet az elismerés az önrendelkezési jog megadása a nő szemében gyengeség és ez negatív választ vált ki! Én szeretném azt hinni hogy a nők elméje nem működik, ilyen primitív szinten! Mostanában bizonytalan vagyok ennek eldöntésében. A jelenlegi barátnőmet is inkább irányítani kell mint együttműködni vele, ez pedig eléggé fárasztó és pont úgy nem vonzó, mint a gyenge személyiség!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!