Volt olyan kapcsolatotok, ahol kevesebbnek éreztétek magatokat a másiknak?

igen pl mostani kapcsolatomban szerintem sokkal jobb és helyesebb srácot érdemelne nálam egyszer szóba is hoztam hát nem tettem zsebre amit kaptam érte

20F

3 hónapig "járogattam" 1 sráccal, aki külsőre egyáltalán nem nagy szám, mégis valami megfogott benne, és ő kissé magasabb rendűnek érzi magát mindenkinél. A mindenkibe pedig én is beletartoztam; bár eleinte még tűrhető volt, később azonban konkrétan akármiről is érdeklődtem, amikor szerettem volna jobban megismerni, vagy szóltam hozzá ahhoz, amiről beszélt nekem (és amihez mellesleg nem is kéne értenem, de érdekelt volna...), le lettem hülyézve, illetve meg lett mondva nekem lekezelő stílusban, hogy ez "nem így működik, dehát mit tudhatsz te erről..."

Így visszagondolva valóban hülye voltam, de azért, mert 3 hónapot húztam mellette.

A mostani barátom külsőre nagyon jól néz ki (egyrészt jóképű, másrészt pedig gyerekkora óta sportol, így a teste is tökéletes), és emellett eléggé intelligens is, tökéletesen megértjük egymást, sok a közös bennünk. Én külsőre teljesen átlagos vagyok, és ezerszer szebb lányokat látok az utcán nap mint nap, és igen, felvetődött már bennem is (főleg eleinte), hogy miért pont engem választott, hisz akárkit megkaphatna, de nincs mellette "komplexusom" szerencsére, és ő sem bizonygatja azt, hogy ő mennyivel jobb lenne nálam.

Ráadásul ha folyton ezen agyalunk, vagy mondogatjuk ezt a párunknak, akkor egy idő után szerintem akár a kapcsolat rovására is mehet. Egyszerűen el kell fogadni, hogy aki velünk van, az valamiért szeret minket (legalábbis normális esetben ez így működik), és tökéletesek vagyunk a számára úgy, ahogy vagyunk. Az persze más kérdés, hogy mi van akkor, ha a másik fél folyton lekicsinyít minket szándékosan tettekkel vagy szavakkal... mert az már problémás, és akkor el kell gondolkodni, hogy vajon tényleg ő lenne az igazi számunkra... :/

egyszer jártam egy gyönyörű néger lánnyal.én teljesen átlagosan nézek ki,sztem nemvok csúnya,de a leghelyesebbnek sem mondanám magam.de emellett ő még zongorázott énekelt,vívott,szal kicsit úgyéreztem magam,h nem vok jó mellé...mintha ő valaki sokkal jobbat érdemelne.egyszer ezt mondtam is neki,de ő azt mondta,h ő nem azt a srácot szereti bennem,aki tud énekelni,zongorázni és vívni,hanem azt aki nemtud és a szerelme nemattól függ,h a másik hogy néz ki,vagy mihez ért.

aztán szakítottunk xDD