Létezik olyan, hogy valakit azért szeretünk, aki volt, és nem azért, aki?

érdekes sztory. ha már így felhoztad .miért ne létezne, én még nem tapasztaltam, de nem tartom kizártnak

17f

Ha te vagy Robi:

Nikinek fel kell dolgoznia a közeli hozzátartozó halálát és ha valóban nagyon közel álltak egymáshoz, akkor ez évekig eltart, bár lassan, de folyamatosan enyhül a fájdalma és elkeseredettsége. Talán beszélgessen Robi Nikivel Niki emlékeiről az elhunytról, vagy csak egyszerűen ölelje meg csendben. Niki gyászol, azért ilyen. Ha Robi kitartó és tényleg mellette áll, akkor túléli a kapcsolatok és sokkal-sokkal erősebb lesz. Csak Robinak is meg kell értenie, hogy a GYÁSZ egy folyamat, amin épp Niki keresztül megy.

És igen, lesz régi Niki, sőt! :)

Ha te vagy Niki:

Mondd el neki, hogy mit érzel, mesélj róla, ki kell beszélned magadból. A másik bizonytalan, mert nem érti, illetve mivel sosem élte át (hál'Istennek) így nem is tudhatja, hogy pontosan mit érzel, mi dúl benned. Nem könnyű feldolgozni egy szerettünk elvesztését, mint írtam, évekig eltarthat, de igaz a közhely: az idő sok mindenre gyógyír.

Leszel te még a régi Niki, sőt! :)