Mit tegyek, hogy ez változzon, mert nem sokáig bírom ezt a bizonytalanságot a kapcsolatunkban?

Nekem egy olyan problémám van, hogy a párommal majdnem már 3 éve vagyunk együtt, amit régen egy bizonyos első szerelem előzött meg általános iskolában. Hálát adtam istennek, hogy megtaláltuk egymást újra, mert ilyen fajta pasi már sajnos nagyon ritka. Udvarol, kényeztet, gavallér. Nemcsak az elején. Most 3 hónapig nagyon nehéz időszakon vagyunk túl anyagi szempontból, de vége és most jönne az, hogy rendbe szedjük magunkat, mert kicsit monoton lett a kapcsolat a nagy hajtás miatt, de csak olyan értelemben, h nem mentünk annyit szórakozni, ill. kikapcsolódni. Szóval most az a helyzet, hogy ő besokalt ettől a számára még új és első nagyon nehéz élethelyzettől, és most szabadságra vágyik, csak magával akar foglalkozni, de engem nem akar bántani, sem pedig elveszteni. A viselkedése viszont teljesen azt mutatja felém, mintha nem is léteznék (minden téren), ha valamit meg megkérdezek tőle, azt hajlamos nem jó néven venni. Én már próbáltam higgadtan, sírva, ordítva észhez téríteni, de csak azt hajtogatja, hogy időre és nyugira van szüksége, hogy azt csinálja amit akar. Rá sem ismerek.

És azt sem tudom, hogy magam miatt ezt hogyan emésszem meg, hogy ne menjenek rá az idegeim.

Ez az egész önmagából kifordulás (360 fokos)2 hete tart.