Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg így éreznek a férfiak?
Gondolom, hogy nem minden egyes példány, és nyilván itt sem lehet általánosítani, a kérdésem inkább arra vonatkozik, hogy valamennyire megvannak-e a férfi nemben azok az érzések, amiket amit felvázolok.
Elsősorban nem a cáfolók válaszát várom, hanem azokét, akik hasonlóan gondolkodnak..hogy kicsit jobban megértsem a helyzetét..
Tehát..idézek, mert így könnyebb. Megkérdeztem a barátomat, hogy az eddigi kapcsolatai miért nem voltak tartósak, ha egyébként működtek, és minden rendben volt velük?
Mire: ’Azért nem tartott tovább, mert fiú vagyok, szeretem a lányokat és ha egy lánnyal vagyok sok ideig úgy érzem megfulladok. Az, hogy más lányokkal már nem flörtölhetek, az eszméletlen rossz érzés, egyszerűen nem érzi férfinak magát egy fiú ha nem tud csajozni mikor kedve támad hozzá. Lehet jól működik a kapcsolat, lehet tetszik a lány, lehet minden jó, de akkor sem bírja ki egy fiú, hogy csak azzal a lánnyal legyen. egyszerűen az ösztönök erősebbek, de ettől függetlenül még szeretheti azt a lányt akivel épp együtt van. Egy fiú nem attól fél, hogy lemarad valamiről, egy fiú csak egyszerűen úgy működik, hogy nem képes a monogám kapcsolatra, ha nem tud csajozni akkor boldogtalan.’
Aztán hozzátette, hogy velem nem érzi azt, hogy elvesztette a szabadságát -de nem azért mert megcsal, mert nem- , hanem mert távkapcsolatban vagyunk(hetente, vagy 2 hetente tudunk 3 napra találkozni), és bár hiányzom neki, de mégis van egy varázsa ennek a helyzetnek, sokkal jobban tudjuk értékelni egymást abban a néhány együtt eltöltött napban., mint ha mindennap együtt lennénk.
Nekem az a véleményem erről, hogy alapvetően egy hímneműben benne lehetnek ezek az érzések , ösztönök, de azért vagyunk emberek, hogy tudatosan képesek legyünk ezeket kontrollálni, bizonyos dolgokról lemondani, és áldozatokat hozni, ha egyszer megéri. A másik meg hogy..azt mondja, egy férfi enm boldog, ha nem élheti ki az ilyen jellegű vágyait, de arra nem gondol, hogy sokkal kevesebb esélye van az IGAZI boldogságra, ha feleség/élettárs helyett az alkalmi kapcsolatokat keresi, csak azért, mert hajtja a vére? Bárki bármit mond, szerintem ez nem lehet érték hosszútávon, csak valamit pótol, és látszat örömet okoz. Mit gondoltok erről?
20/L 26/F
válasza:9:12-nél a pont.
De ettől függetlenül ismerek olyat, aki szinte naponta váltogatja a barátnőjét, de olyat is ismerek, aki kezét, lábát össze tenné, ha lenne már egy kapcsolata.
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza:A válasz írója 77%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 10:14
Vége is lett gondolom.
válasza:Sajnos a 9:12-el nekem is egyet kell értenem, én is érzem, hogy valahol sántít ez az egész. MOndjuk azt értékelem benne, hogy az elejétől kezdve korrekt volt, soha nem áltatott, nem csapott be, nem tett olyan igérteket, amiket később nem tudott betartani. Az is igaz, hogy néha elég nyers stílusban adta elő az álláspontját, de ez még mindig jobb, mintha hitegetett volna.Én is ezt érzem, hogy fél egy komoly kapcsolattól, fél a kötöttségtől, úgy érzi, hogy lénye egy részét elvesztené azzal, ha örökre le kellene mondania a szabadságról. Én hiszek abban, hogy ez idővel változhat, ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy nem feltétlenül fog, és ebben reménykedni, erre várni hülyeség, tehát vagy elfogadom ezzel együtt, vagy megkímélem magam a további fájdalmaktól..merthogy azt okozott már éppen eleget. Úgy érzem, hogy többet jelentek neki, mint az eddigi barátnői, nem véletlen, hogy egymás 'rekordai' vagyunk a kapcsolataink hosszúságát illetően.Egyikünk sincs túlzottan eleresztve pénzügyileg, mégis vállaltuk a körülményességet, az utazás költségeit(ami nem kevés)fáradalmait, pedig se én, se ő nem oylan típus, aki megmarad valaki mellett, csak azért, hogy ne maradjon magányos, vagy mert épp nincs jobb jelölt a láthatáron. Szóval az szerencsére nem csak az én képzelgésem, hogy nagyon sok dolog köt össze minket, és fontosak vagyunk egymásnak. Persze hosszútávon ez nagyon kevés, de..iszonyatosan szeretem, és ez arra késztet, hogy küzdjek érte, hogy minden jobb legyen, és higgyek abban, hogy van esély arra, hoyg megkomolyaodjon, és felül tudjon kerekedni az ösztönein(és ugyanakkor el tudjam fogadni azt is, ha ez nem következik be..)
Ja, amúgy azért az a 2 hetenként 3 nap ritkábban fordul elő, ha tehetjük minden héten találkozunk ennyi időre.
válasza:Szerintem tiszta hülyeség ez a "kiélés", divatba jött, és mindenki ezt szajkózza. Az hogy fiatalkorodban "kiélted" magad állítólag az nem jelenti azt, hogy később majd esetleg jobban fogod tudni kordában tartani az állati öszötneidet. Az ember nem állat, nem ösztönlény. Engem személy szerint mindig az érdekelt, az volt a fontos, hogy békés, kiegyensúlyozott kapcsolatban éljek, ahol mind a két fél azt nyújtja és várja el a másiktól is hogy megértés, harmúnia legyen életben, és szex terén egyaránt. Ahol mindent meg tudnak beszélni, közös célokért tesznek, dolgoznak. Ha megvan mindkét félben a kellő tartás és tisztelet akkor működik, kielégítik egymás vágyait és nem kacsingatnak félre. A kiélés egy nagy lósz@r, azzal az takarózik aki nem tud uralkodni magán, ez egy jó kifogás. Ezért is kurvult el jócskán ez a világ. S nem kell félreérteni, nem vagyok gyógyíthatalan romantikus, és nem járok rózsaszín szemüvegben, estem pofára, tanultam, tapasztaltam, volt több kapcsolatom, de mindenikbe úgy mentem bele, hogy vártam tőle valamit, ha nem sikerült, vagy bármelyik fél részéről nem volt jó akkor vége lett. És volt szexkapcsolatom is, de ugyanazzal a partnerrel, és egyikünk sem csalt senkit. Az összevissza vegetáriánus, fűvel-fával, meg a sok kipróbálgatásnak nem vagyok híve, a férfi nem egy falloszbúl áll, a nő meg nem egy lyuk.
És jelenleg nincs párkapcsolatom, pedig ahogy az egyik előző hozzászóló írta, igen kezemet törném egy jó kapcsolatért, egy rendes egyszerű lánnyal aki normális értékekkel bír. Ha ilyenem lenne törnám akár a lábanat is, hogy megtegyek mindent annak érdekében hogy minden jó legyen és boldoggá tegyem.
33/F
válasza:Kérdező, ez szerintem személyiség, és érettség függvénye, valamint attól függ, mennyire szeretjük az aktuális lányt.
Sok huszon-pár éves fiatal még tényleg így lehet ezzel, hogy "élni akar".
Ellenpélda: Én 19-től 24-éves koromig ugyanazzal a lánnyal voltam. Szerettem, nem akartam mással lenni. Ő szakított öt év után. 25, F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!