Mit tegyek? Előre szólok, nagyon hosszú a történet!

Novemberben megismertem egy fiút, aki 90 km-re lakik tőlem. Sokat beszélgettünk, majd januárban találkoztunk és összejöttünk.. a távkapcsolat miatt minden hétvégén egymásnál voltunk, minden időnket egymással töltöttük. Fociakadémiára jár.. és sajnos nem minden hétvégén találkozhattunk.. mert ez az akadémia sokszor nem engedi haza a diákokat. Szakítottunk.. mivel utána másfél hónapig nem jöhetett haza.. maximum 1 napokra. Február közepén szakítottunk.. egy ideig rosszba voltunk. Nekem most van 3 hónapja barátom.. jól kijövünk egymással.. de nekem ő túl érzelmes.. 1 kis összeveszésnél már sír hogy ne haggyam el.. nem akar elveszíteni.. és nagyon rossz már. Ha éjjel elfordulok.. akkor biztos haragszom rá.. és minden nap találkozni akar.. ha azt mondom hogy ritkábban találkozzunk..akkor megnt az van hogy nem szeretem. Pedig szeretem ! Utóbbi időbe elkezdtem újra beszélgetni a volt barátommal.. nagyon aranyos velem. Tök jól eldumálunk hülyülünk.. úgy érzem szeretem még.. tegnap itthon zűr volt.. fél órára felhívott hogy megvigasztaljon. Nem is volt senkihez se kedvem csak hozzá. Ma az apukája meghívott a születésnapjára.. hétvégén ünnepli. Mondta hogy menjek el.. ő is és a felesége is örülnének nekem:) Elmegyek.. hiányoznak ők is és a volt barátom is örült hogy megyek. Szerintetek mit tegyek? Beszéljek a volt barátommal a kapcsolatunkról, hogy hátha ujra kéne kezdeni? Kérlek segítsetek !