Mit tennétek a helyemben? Egy kicsit hosszú a történet, de talán mással is előfordul ilyen szituáció?

19 éves fiú vagyok. Önbizalomhiány az eddigi életemben elég nagy szerepet játszott. Nem vagyok izmos, vannak páran akik sármosnak tartanak-leginkább rokonok, valamint idősebb nők(így nem tudom eldönteni hogy igaz, vagy sem). Van pár pattanásom, későn érő típus vagyok. Barátnőm még nem volt, szűz vagyok. Még smárolás is csak párszor volt, részegen bulikba. Lényeg a lényeg, nem vagyok egy álompasi.Nem sokszor vagyok szerelmes, nem váltogatom minden héten. Kb 3-4 éve ismertem meg egy lányt, de még akkor elég fiatal volt, így nem nagyon foglalkoztam vele. Nem beszéltünk, alig találkoztunk, akkor is nemmindig köszöntünk. De kb egy éve minden megváltozott. Oda került középiskolába, ahova én járok. Amikor megláttam, csak bámultam, mintha lekapcsoltak volna. és előtört belőlem egy olyan érzés mint amit eddig még ilyen erőssen nem éreztem. Csak úgy dobogott a szívem, éreztem magamon hogy elvörösödök(nem szokásom pedig). Szerelmes lettem. De ennyire erősen még senki iránt se éreztem. Két-három hónapba telt, mire felvettem vele a kapcsolatot, egyszerűen nem mertem korábban megtenni. Első netes beszélgetéskor jött is a hidegzuhany: "csak barátság". Egyből rájöttem nem jövök be neki, de azért beszélgettünk tovább. Sokminden megfordult a fejembe, mivan ha bejövök neki, csak nem merte elmondani, vagy letesztel, olyanra is gondoltam ,hogy oké legyünk barátok, és majd ha jobban megismer belém szeret. De az idő elteltével egyre jobban tudatosult bennem, hogy semmi esély. Ahogy említettem, lassan már egy éve, hogy szerelmes lettem belé, de a való életben, személyesen, még csak a köszönésnél tartunk. Gép előtt órákat tudunk beszélgetni, de személyesen semmi. Egyszerűen nem tudom magamból kiűzni, minden egyes nap után egyre jobban szeretem. Esténként elég gyakori hogy fekszem az ágyba, gondolkodok a dolgokon, és sírok. Ennél rosszabb érzés nincs a világon, amikor éget belülről a szerelem,feleslegesen.Nem tudsz ellene mit tenni. Egyszerűen mindig ő jár a fejemben.

Ezennel el is érkeztünk a történet végéhez, várom a tanácsaitokat, ti mit tennétek a helyemben.