Hogyan tudnék segíteni a barátomnak, hogy ne legyen önbizalom-hiánya? Folyton féltékenykedik, miközben ő sok más lánnyal beszél.

ez nem önbizalomhiány,épp ellenkezőleg! úgy érzi ő a világ közepe,és elvárja h mindenki körülugrálja. ne dőlj be neki és végképp nem szabad folyton áradoznod h ő milyen tökéletes.

szakíts vele,hidd el 2 perc és új nője-alattvalója,hódolója lesz. ez nem szerelem

pont ezzel a viselkedéssel köt magához. elhiszed h veled van a baj, h csak akkor vagy jó ha folyton úgy táncolsz ahogy ő fütyül. ez a tipikus: ha jól viselkedsz szeretlek, ha nem akkor nem. nekem is volt ilyen. én a végére már 42 kg voltam, pánikbeteg lettem, hánytam szédültem. mit kaptam?: beteg vagy. szegény anyukám hiába próbált a lekemre beszélni én csak bizonygattam, h igenis jó vagyok,szeress már! de neki semmi se volt elég jó. ha balra léptem miért nem jobbra. stb. olyan voltam mint egy játékbaba. ha olyanja volt a tenyerén hordott,ha nem volt kedve hozzám,felrakott a polcra úgymond és napokig felém se nézett. én meg otthon elemztem magam mit tehetnék h még jobb legyek. aztán betellt a pohár.kifakadtam,sírtam,őrjöngtem,h vegyen már észre!!! erre ő csak annyit mondott: hülye pi.csa. erre pofon vágtam. kidobott az éjszaka közepén. mindezt 3,5 év után. meg akartam halni. mikor elmentem hozzá kuncsorogni,azt mondta h én nem tudtam őt értékelni. 2,5 évig álltam talpra.

de ez alatt az idő alatt megtanultam szeretni és becsülni magam. megértettem hol követtel el hibát,és ő miben volt hibás. meggyógyultam,kinyíltam,végre szépnek és értékesnek láttam magam,holott addig is az voltam-és ez nem beképzeltség- és talélkoztam egy fiúval aki attól a menyországban volt ha csak rápillantottam. és én is tőle.

ennek már 6 éve.

én tudom,milyen nehéz ebből kilépni,és azt is tudom,h ez csak akkor megy ha te magad érzed azt h elég volt. amikor már nem találsz mentséget a dolgaira. mindenki mondhat bármit neked,neked kell h kinyíljon a szemed.

én kívánom neked h eljöjjön ez a pillanat,és h már ne tartson sokáig ez a szenvedés.