Hogyan lehetek biztos egy házasságban, ami nem indult szerelemmel?

Az én történetem a következő: A férjemmel 2003-ban ismerkedtünk meg,kapcsolatunk részemről egy egyszerű nem túl komoly kapcsolatnak indult, vad elragadó szerelem nélkül. Inkább nagyon kedveltem őt, vicces pasi aki mindig megnevetetett. Sajnos már az első szeretkezésünk után kiderült, hogy nem passzolunk az ágyban.

Akkoriban, kb fél évvel előtte szerelembe estem egy munkatársammal. Szerelem volt első látásra, a részéről is azt hiszem. De akkoriban nem alakultak olyan egyszerűen a dolgok. Ő a megismerkedésünk előtt 3 hónappal megismerkedett egy lánnyal akivel akkor kezdtek járni. A pasi szemet vetett rám, valami különösen erős vonzalom alakult ki köztünk. Egyik este felhívott magához az albérletbe, ahova addigra már összeköltözött a barátnőjével. Lényegében nem tudtam mire vélni a dolgot. Egész éjjel beszélgettünk és éreztem hogy vonzódik hozzám, de akkor nem viszonozta az érzéseimet, nem csókolt meg. Éreztem, hogy csak azért mert a másik lányra gondol. Aztán én kiléptem erról munkahelyről és ő is. Egyszer egy nap amikor már ismertem a férjemet, de még nem voltunk házasok felhívott, hogy jó lenne taliznunk. Találkoztunk is és akkor ő megcsókolt engem tök váratlanul, pedig még akkor megvolt a barátnője. Én elmondtam neki, hogy a mostani kapcsolatomban egészen jól elvagyunk, de nem jó a szex. És talán ennyi volt akkor. Amikor azonban hazamentem, még mindig éreztem a csókját a számon és nem tudtam őt elfelejteni. Sajnos úgy éreztem,hogy el kell mondanom a páromnak. És kértem, hogy költözzön el, mert úgy érzem, hogy valami nem oké velünk, ha ez meg tudott történni. Elöntöttek a régi érzések. A párom úgy reagált, hogy felhívta a pasit a mobilszámán, de pont aznap összecserélték a telefonjaikat a pasi és a barátnője. A barátnője vette fel a telefont és a mi ártatlannak indult csókunk kiderült, így hát a kapcsolat megszakadt, de csak egy időre. A házasságkötésem előtt úgy éreztem, hogy meg kell őt keresnem. Így is tettem, találkoztunk. Kiváncsi voltam, hogyan reagál rám. Sajnos még akkor is megvolt a barátnője, de akkor megbeszéltük, hogy valahogy le kell zárni a kapcsolatunkat, ezért találkozni fogunk és beteljesítjük a vonzalmunkat egymás iránt és utánna nem találkozunk többé. Lényegében nem így történt. Férjhez mentem 2005-ben. Nem voltam túl boldog, csak néha. Mivel talán ez nem egy szerelmi házasság.

Aztán eltelt egy csomó idő és én felvettem vele a kapcsolatot mailen. Leveleztünk, leírta, hogy már nincs együtt a barátnőjével,mert a lány lelépett Anglába dolgozni. Egy évet várt rá, azt hitte hogy a lány visszajön majd. Aztán tavaly szeptemberben elkezdtünk találkozgatni titokban, a vonzalom újra felerősödött köztünk. Sokáig szenvedtem,hogy mi legyen, aztán megígértem, hogy elválok a férjemtől. Tavaly decemberben szeretekeztem vele, életem legjobb szeretkezése volt. Jött a karácsony és én már egyre kevésbbé bírtam ki hogy ez az egész titok legyen és közöltem a családban, hogy elválok, mert van valakim. Igazából az egészben a férjemet nagyon sajnálom, mert szeret engem, képes volt változni értem és az utcára kerülne nélkülem. Szeretem őt mint embert, de nem kellett volna hozzámennem. A másik pasit meg még nem ismerem, nem tudom milyen lenne az életben, együttéléskor. Mindkettő jó volt hozzám, két teljesen különböző személyiség. Nem tudok dönteni és emiatt most teljesen depressziós vagyok. A válást nem tudtam elindítani, mert még nem tudom hogyan döntsek. És vajon melyik a helyes döntés? Mi a fontosabb, a szeretet, amit a férjem iránt érzek vagy a szerelem?