Ugy érzem a pasim kezd elnyomni:S hogy lehetne ezt normálisan megbeszélni vele?

17 éves lány vagyok a fiúm 15 és már elég régóta együtt vagyunk, szerettjük egymást és komolyan gondoljuk a kapcsolatunkat. Nincs is azzal bajom hogy fiatalabb nálam én is még nagyon gyerek vagyok lélekben viszont vannak olyan dolgok amikhez még éretlen. Nem tudja kezelni hogy nem ő az egyetlen az életemben és szeretnék néha a barátnőimmel elmenni ide-oda hozzátenném hogy ő is jöhetne velünk. De ő nem szeret másokkal együtt velem lenni csak kettesben mert hogy olyan keveset tudunk találkozni (az ő szülei miatt:\de így is heti 5 napot együtt vagyunk) hogy azt az időt inkább kettesben akarja tölteni. Ez mondjuk hogy oké bár szerintem megeröltethetné magát és megprobálhatna haverkodni a baráti társaságommal nem kell mindig velük lenni csak mondjuk félévente 1szer, de amikor nem engedik neki hogy találkozzunk akkor is elvárja hogy én is otthon üljek.Persze mondja hogy mehetek meg azt csinálok amit akarok de tipikusan úgy hogy magyarul ez azt jelenti hogyha megpróbálok elmenni akkor azt hallgathatom majd hónapokig és vérig lesz sértődve. Tudtok valami ötletet hogy hogy lehet ezt úgy megoldani hogy ne szakítás legyen a vége hanem megértse hogy jár mindenkinek egy kis idő a barátaival? Nagyon szeretem de úgy érzem hogy megfojt:( Ettöl eltekintve pedig aranyos, kedves, kényeztet szóval igazán jó vele:s