Számit az anyagi, az egzisztencia ebbe a büdös rohadt életbe, hogy keljek valakinek? Tudom igen, de akkor nincs kiút?

Elméleti sikon totál alkalmas vagyok arra,hogy legyen egy párom,de a mélyszegénységem miatt esélyem sincs arra,hogy ugy dögöljek éhen,hogy legalább szerettem valakit és szeretett valaki.Azt ne firtassuk,miért vagyok szegény?Egész életembe az voltam,nagy tulélő vagyok,de a kérdésemből adodó probléma miatt semmi esélyem.Jó tudom öreganyámnak lehet kellenék még,de ennyire azért nem adom le,már korilag sem.Sokan,akik felelnek el se tudják gondolni,hogy van ilyen,hogy egy nem züllött ember egész életébe csak sodrodott,segitő kezek nélkül és amikor lehetősége volt partner kapcsolatra,abba meg nem volt szerencséje.Na ez vagyok én.Mi van ilyenkor? Ugorjak a dunába? Lesz aki ezt mondja,de kiváncsi vagyok a véleményetekre,ha van.