Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Meddig folytathatom még ezt? Nem akarom elveszíteni, de nem akarom megalázni sem magam.
Már 8 hónapja vagyunk együtt a barátommal, de még nem hívtam el egyszer sem hozzám. Ők hatalmas házban laknak, luxus körülmények között, a mi házunk meg még most be sincs színezve, a kert is borzasztó... Iszonyúan szégyellem magam emiatt, de amiatt is, hogy még egyszer sem hívtam el. Egyszerűen nem jut eszembe más megoldás, csak az, hogy szakítsak vele, de nagyon szeretem és nem akarom elveszíteni!
Kihasználni sem akarom, de mégis mindig náluk vagyunk, a szülei is mindig hívnak, de ez olyan mintha nekik természetes lenne. Viszont a barátom néha felajánlaná, hogy hazahoz, vagy ha én nem tudok menni hozzájuk, akkor ő eljönne hozzánk. Nagyon szégyellem, de mindig kitalálok valami kifogást.
Egyébként nem teljesen alaptalan szerintem ez az érzés nálam, ugyanis párszor már hallottam, hogy leszólja a szegényebb embereket. Én ilyenkor mindig rászólok. Az még a másik baj, hogy a szüleimnek egy felsőkategóriás autója volt, amit ugyan később nem tudtak kifizetni, ezért vissza is kellett adniuk. De a barátom ezt nem tudja, és ebből kiindulva, úgy gondolja, hogy mi is milyen jó körülmények között élünk.
Elvileg augusztusban vagy szeptemberben megoldódna ez a kérdés azzal, hogy anyukámmal másik lakásba költözünk, de az sem lesz túl flancos...
Mit tegyek? Nem akarom elhívni, mert nagyon szégyellem, de akkor mit mondjak neki? Tudom, hogy őszintének kellene lennem, de annyira büszke vagyok, képtelen vagyok rá, hogy megalázzam magam...
Ez nem megalázás.
Elhívod magadhoz, látja hogy mi van, ha szeret veled marad, ha nem akkor nem. Ennyi.
Ez komoly??? Hogy lehet ilyenből probléma??? Ha szeret, akkor úgy is szeret, ha 30nm-en laksz 5 másik emberrel... Miért lenne gond, hogy nektek nincs akkora házatok? Szerinted minden párnál ugyanolyan anyagi körülmények között élnek a felek? :O
Nálunk én 50nm-en lakok a szüleimmel és a testvéremmel panelban, még külön szobám sincs, autónk is csak egy bénácska, pénzünk is alig van, míg a barátom egy kétszintes, 100 nm alapterületű házban él a szüleivel, sőt, már saját lakást is vettek neki.... Mégse merült fel SOHA problémaként köztünk ez, és eszembe se jutott, hogy ne hoznám el hozzánk :O Ha valaki szeret, akkor így szeret. Butaság, hogy azt gondolod, hogy emiatt szakítanotok kéne, és az is, hogy nem hívod el magatokhoz... Nincs semmi szégyellnivalód!
Amúgy meg ha emiatt megromlana a kapcsolatotok, mert ő lenézne v bármi, akkor meg nem érdemel meg Téged, és egy bunkó paraszt.
20/L
najó, én most mondok egy ellenpéldát.
tavaly ősszel jártam egy fiúval, aki panelban lakott az öccsével, 2 kutyájával meg a szüleivel. kicsi fürdőszoba, kicsi konyha meg minden... és tök kupi volt az egész lakásban a nappaliban kb az egész család szennyese szétdobálva stb... ENGEM ZAVART. persze nem emiatt szakítottam, de iszonyatosan zavart. persze, én NEM voltam szerelmes belé.
mi is egy kb. 110 nm-es lakásban élünk, társasház óbudán, és iszonyatosan rossz volt ott lenni náluk, hogy mindenki a nyakunkban lóg, tök kosz van meg minden... nyilván egy tiszta, rendezett ház más :)
na mindegy, csak leírtam a véleményem, persze gondolom ha szerettem volna, akkor nem zavart volna ennyire
De az meg a pláne, hogy ő azt hiszi, hogy én is kb azon a szinten vagyok mint ő... Tudom, hogy az lenne a megoldás, ha elmondanám, de mi van, ha a neveltetése miatt zavarná? Nem biztos, hogy tehet róla, de ugye ebben él minden nap, a barátai is kőgazdagok, neki ez nagy váltás lenne...
Kérlek ne ítéljetek el...nem akarok neki hazudni, de milyen kifogással bírhatnám ki augusztusig, mert akkor már elköltözünk és oda elhívnám...
"Tudom, hogy őszintének kellene lennem, de annyira büszke vagyok, képtelen vagyok rá, hogy megalázzam magam..."
Ez most tényleg nem kötözködés, de mire vagy büszke.
Sablonos lesz amit mondok, de a legjobb az őszinteség. Ez a kapcsolat alapja. Már biztos sejt valamit, hogyha már többször felajánlotta, hogy haza visz, de nem mentél bele.
Nem tudom milyen típus, de ha ez a "menőcsávó vagyok és mindenkit lenézek aki szegényebb nálam" és tudod, hogy nincs esélyed az Ő anyagi körülményeit megközelíteni, akkor feleslegesen csapod be magadat és őt is.
Ha pedig azért szeret, mert azt hiszi Te is úgy élsz mint Ő, akkor az már régen rossz.
Remélem tudtam segíteni, fel a fejjel és légy őszinte így mindenkinek jobb lesz!
Köszönöm a válaszokat :)
Utolsónak: büszke vagyok, mint büszke ember. Erre, amit most csinálok, nem vagyok büszke, le is írtam. Nagyon szenvedek miatta, és nem látom az alagút végét. Köszönöm a biztatásokat is :)
Kérdező!
Az, hogy büszke vagy, csodálatos tulajdonság. Ezen ne is változtass sosem.
Van egy mondás: suba a subához, guba a gubához.
Irtó nagy hazugság lenne, ha azt írnám, hogy semmi alapja. Intelligens lány vagy, te magad is tudod, hogy van.
Pontosan az ilyen helyzetek elkerülése végett célszerű betartani. Mert nem jó, ha bármelyik fél egy kicsit is alacsonyabb rendűnek érzi magát egy kapcsolatban, mint ahogy az ellentettje sem, mikor valaki a nem egyenlő feltételek miatt nem tud felnézni a másikra.
És nem egyenlő feltételeken most nem csak az eltérő anyagi helyzetet értem.
Igenis fontos az egyensúly, de ha ez valamilyen téren nincs meg, az összes intelligenciátokra, empatikus készségetekre, toleranciátokra, (és még ki tudja mi mindenre) szükségetek lesz egymás és a helyzet iránt.
Nem lesz könnyű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!