Mindenképp szeretnék 2-3 gyereket. Ha lehet, még viszonylag fiatalon. Látezik olyan fiú, akivel ez megvalósítható?

3. válaszoló vagyok!

A kis olvasmányommal pont erre akartam célozni!

A pénzre magyarul! Lehet h én is szeretnék 1-2 gyereket DE!

Ami FONTOS:

1. Olyantól legyen aki nem fog elhagyni és csak gyerektartást küldeni!

2. Legyen hová megszülnöd, ehhez nem elég egy , egy szobás albérlet

3. a baba az nem egy játékbaba amit csak babusgatni kell mert sokan jó játéknak fogják fel!

És tényleg ez van a mai fiatal lányok többsége, azt hiszi, hogy ez egy tök jó szórakozás lesz majd.

"Lesz egy babám, huudejó lesz babusgatom etetem játszok vele tisszta jó lesz , a férjem meg halálra dolgozza magát kit érdekel"

----------> hát nem csak ennyi!!

Akkor látom el kell magyarázzam, mi volt más 20 évvel ezelőtt.

Bizony, hogy sokkal könnyebb volt, mert még nem érték el annyira az árak a nyugati szintet, mint ma, ugyanakkor a fizetéseink meg az ötöde, hatoda egy németének angolénak, de bizonyos szférában a tizede.

Sokkal egyszerűbb volt hitelhez jutni és nem ekkora kamatokra.

Ma, ha a nulláról indulnál, semmit nem kapnál a szüleidtől és elkezdenél dolgozni, akkor a 150 ezres átlagfizetéssel vajon mire lenne lakásod, ami átlag 10 milla (egy városban)? (Szélsőségeket hagyjuk ki a számításból).

Tehát egész egyszerűen az anyagi biztonság a lényeg.

Ha általános jólét lenne kicsiny hazánkban, akkor lenne itt gyerekvállalási kedv.

Én is szeretnék, ideálisan kettőt. És elriasztom vele a pasikat :D

Viszont hát... nem lesz az olyan korán, mire meglennének a feltételek. Számomra a kitűzött cél kb. 30. életévem tájékán (azt betöltve) elővenni a témát komolyabban, ha van kivel.

Az, akivel megvalósíthatónak éreztem, 29 éves volt. Ő már nem a levegőbe beszélt, elvégezte az egyetemet, és volt munkája. Volt mire alapozni.

Vállalta volna úgyis, hogy még az egyetemi padot koptatom, de ezt csak érdekességképp (elhivatottságát demonstrálandó az üggyel kapcsolatban), mivel megegyeztünk (tudtuk, józan paraszti ésszel), hogy a diplomám előtt nem kéne :)

Van hát, csak nem hiszem, hogy a velem egykorúak osztanák a felfogásom, mi szerint megállapodnék, nem kellenek a kitérők, de még a "szimpla tartósnak ígérkező, de inkább kompromisszumos" kapcsolatok sem. A korral egyenes arányban nő a családalapítás komolysága, tehát van, csak ismerkedni kellene ugye.

21/L

Előző (08:54-es) vagyok. Most olvastam el a kommenteket, és csatlakoznék ahhoz a hozzászólóhoz, aki leírta, milyenek azok az ifjú anyukák, amilyen Te is lennél, Kérdező. (Nem vonlak bele automatikusan a tapasztalt képbe, mielőtt felháborodnál.)

Nem sok szülői érzékük van, nem toleránsak, nem koncentrálnak a gyerekükre, sokszor csak azt lesik, beégnek-e a gyerekkel a külvilág előtt, ettől pedig még ingerlékenyebbek (beindul az ördögi kör), idegesek szerintem amiatt is, hogy utólag megbánták, inkább tovább tolták volna, még akkor is, ha olyan fullos-márkás cuccokban feszítenek a 2-3 éves gyerekkel az oldalukon, amilyen az átlag plázában nincs is (azaz van lé a háztartásban).

Én félnék, hogy 30 alatt a sorsukra jutnék, pedig anyukám óvónő, gimis koromban sokat voltam a csoportjában, ahol szinte kivétel nélkül minden gyerek hátrányos helyzetű, és közel felük halmozottan hátrányos helyzetű gyerek volt, tehát edződhettem, ráadásul kis taknyos korom óta bújom a pszichológiát, gimiben elkezdtem az egyetemi tankönyvekből okulni, felkészülni :) A nagy kedvenc a fejlődéslélektan, lenyűgöz :) A most 11 éves húgom nagyrészt én neveltem kis korában, mert anya akkor az idegösszeroppanás szélén állt (haldoklott a nagyapánk, aki velünk élt, plusz anyagi csődben is voltunk).

Ezek ellenére sem hiszem, hogy meg fogok tudni birkózni az anyasággal 30 éves korom előtt, hiszen mellette az élet többi területén is helyt kell állnom, és biztos, előzetes alapok nélkül kétséges, hogy kitörök-e a házi assszony szerepkörből úgy, hogy mellette jó anya is maradok!

21/L

Szia kedves kérdező. Egyet értek veled és én is szeretnék 2-3gyereket. A párom is és ha lehetne most rögtön:)

De még nem a férjem addig nem akarok. és nem értek azokkal egyet, akik azt írják, hogy aki fiatalon szül gyereket az sokkal türelmetlenebb a gyerekkel, mint az aki későn. sok veszélye van annak is ha későn szülnek gyereket.

de én inkább azt vallom, hogy legyen gyerekem 25éves koromig(ki is éltem magam, nincs szükségem bulira ilyesmikre) így jöhet a család. mielőtt leszóltok, 20éves koromtól dolgozok, így van annyi anyagi hátterem, hogy ezt meg tudjam valósítani:) akinek nincs azt sajnálom nagyon.

22/l