Ő egyszerűen ilyen, vagy csak szórakozik?

Van egy ismerősöm srác (hívjuk most G-nek) kb. 4-5 éve ismerem, eléggé ritkán találkozunk. Ebből kifolyólag még nem is beszélgettünk mélyebben, nem ismerem igazán, mint embert. Egyszerűen annyit látok rajta, hogy szerintem egy szeretnivaló srác, és ami rajta van, kicsit lazább- bunkóbb stílus csak álca. Mióta ismerem, csak komoly kapcsolatairól tudok. Mindig idősebb barátnője volt, az utolsó, aki kidobta, eléggé megviselte, akkor még nekem öntötte ki a lelkét. Pár hónapja bevallotta nekem, hogy régóta szeret. Ezt akkor nem tudtam lereagálni, mert mi van, ha valaki viccel, különben is, neten írta és ez tőle kicsit abszurdnak tűnt. (Ekkor még én is együtt voltam a volt barátommal, mondta mivel kapcsolatban vagyok, ez tiszteletben tartja és befejezi, de valamiért kijött belőle. ) Utána valamiért egyfolytában úgy sikerültek a hétvégi haveri iszogatások hogy ott volt. (Olyan is volt, hogy ő hívott.) Nagy társaságban nem igazán volt alkalom beszélgetni komolyan, csak a viccelődés ment, akkor viszont elég jól elvoltunk. Az egyik hétvégén hosszabban öleltem meg, csak úgy jött a helyzet. G-nek megírtam rá pár napra, hogy sajnálom a hétvégi attrakciómat, de mivel a barátommal viharos korszakot élünk, és ő bennem megmozgatott valamit, ezért inkább ne találkozzunk egy ideig, amíg letisztulnak a dolgok. Teljesen kiakadtam magamon, és komolyan elgondolkoztam az akkori kapcsolatomon, ami már eléggé haldokolt. Elhatároztam magam, és szakítottam az akkori barátommal. Egyikünk sem esett letargiába ez miatt. G azt írta, válaszol majd a levelemre, hogy leírja a gondolatait, de még nincs összeszedve. Azóta is várom azt a levelet. Közben persze mindegyikünk szuggerálja a másikat, egy rövidebb msn-es beszélgetés is megesik, de komoly dolgokról sosem. Ez engem idegesít, és kihívtam hétvégén, de azt mondta, nem igazán ér rá, pedig lenne kedve. Úgy vettem ezt, mint egy burkolt lekoptatást. Következő két napon ő keresett, de tényleges sose hív el személyesen, csak ha társaságban vagyunk. Mindegyikünk eléggé elfoglalt, de én azt mondom, ha valaki akar valamit, akkor tud rá időt szakítani. De ha nem akar semmit, miért bukkan fel mindig? Kerülgetjük egymást, mint macska a forró kását, de nem történik semmi. Attól félek, hogy ő ezt nem veszi komolyan, én pedig naívan bekajáltam.